Ez durva ha bekövetkezik. Márpedig be fog a tudósok szerint.
A kiváló tudós egy közelgő katasztrófáról ír az új tanulmányában. William
E. Rees 40 éven keresztül tanított a British Columbia Egyetemen, szakterülete a globális környezeti trendek és a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéssel kapcsolatos tervezés. Ismertségét mi sem mutatja jobban, minthogy
nevéhez köthető az ökológiai lábnyom fogalmának megalkotása, amely felméri az egyén életmódját támogató áruk és szolgáltatások előállításához szükséges környezeti erőforrások mennyiségét.
A tudós az anyag bevezetőjeként leírja, hogy a Homo sapiens faj populációja a Földön eltöltött 250 ezer évének 99,9 százalékában egymilliárd egyed alatt maradt, és ennek az időnek a nagy részében fajunk növekedési görbéje viszonylag lapos volt. 1800 óta azonban az emberi populáció egymilliárd alattiról (exponenciális ütemben növekedve) 8,1 milliárdra nőtt.
Mára a Föld szinte minden részét elfoglaltuk, és zsákmányként fogyasztjuk, habzsoljuk az erőforrásokat azon túl is, amit bolygónk hosszú távon fenntarthatóan biztosítani tud.
Reesnek az új cikkében fájdalmasan egyszerű a felvetése: az ember semmiben sem különbözik más fajoktól, így éppen annyira ki vagyunk téve a népességcsökkenésnek, mint a fellendülésnek.
„A Homo sapiens egy fejlődő faj, a természetes szelekció terméke, és még mindig ugyanazok a természeti törvények és erők vonatkoznak rá, amelyek minden élő szervezet evolúciójára hatnak”
– írta.
Szerinte a konjunktúra csúcsán vagyunk, amikor az ökológiában törvényszerűen érkezik az összeomlás.
Az emberi populáció 700 százalékos bővülése, valamint a világ előállított termékeinek 100-szoros növekedése az elmúlt két évszázad során olyan anomáliák, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagok burjánzó használata, az erdőirtás, a bányászat és a szántóföld pusztítása tett lehetővé.
Állítja, hogy mindez a „túlszaporodás, azaz az úgynevezett túllövés (overshoot) ökológiai állapotába sodort bennünket.
Ez azt jelenti, hogy több erőforrást fogyasztunk, mint amennyit pótolni tudunk, és több hulladékot termelünk, mint amennyit az ökoszisztémák képesek kezelni.
A kérdés csak az, hogy mikor omlik össze az emberiség által kialakított buborék.
Rees szerint ez még a mi életünkben megtörténik, a globális gazdaság elkerülhetetlenül összezsugorodik, és az emberiség pedig jelentős népességkorrekciót szenved el, méghozzá mégebben az évszázadban.