A kinyert oltóanyag pontosan úgy néz ki, mint a SARS-CoV-2 vírus, de csak egy váz, nem tartalmazza a kórokozó egyetlen génjét sem. Az első eredmények alapján nagyon hatásos lehet a dohányban termesztett és a dohányipar által finanszírozott oltás.
A vakcinák kifejlesztését, de löketet adott az adeno-, más néven vektorvírusos készítmények gyártásának is. Az egyik legizgalmasabb és már kipróbált eljárás, a növényi eredetű oltóanyagok gyártása is becsatlakozik a tudományos versenybe.
Az eljárás azért kifejezetten izgalmas, mert a növényi alapú vakcinatechnológiák során a kívánt géneknek az adott betegség antigénfehérjét kódoló génjeit különböző módszerekkel integrálják a növényi szövetek genomjába.
Az Agrobacterium-mediált géntranszfer és a genetikailag módosított növényi víruson keresztül történő transzformáció a hatékony vakcinák előállítására használt általános módszer.
Az amerikai GlaxoSmithKline és kanadai Medicago cég – amely részben a Philip Morris International dohányipari vállalat tulajdonában – a Nicotiana benthamiana, egy a dohánnyal rokon növényből nyeri ki a szükséges fehérjét.
A két dózisú vakcina növényekben termesztett, a koronavírus alakját pontosan utánzó részecskéket (virus-like particle, VLP) használ az immunrendszer edzésére.
Lényegében tehát ez csak egy tükörkép, úgy néz ki, mint a koronavírus, de csak üres héj, amely nem tartalmaznak genetikai információt, és nem okozhatnak fertőzést.
Aki pedig attól fél, hogy ez génmanipulációval jön létre megnyugodhat: a VLP-t a Medicago létesítményében a talajhoz adják, és a növekedés során szívódik be a növénybe
– derül ki az ABC News riportjából.
A kanadai Medicago pedig két nagyobb járvány alatt is bizonyított már: 2009-ben a vállalat mindössze 19 nap alatt állított elő egy kutatási célú H1N1 elleni vakcinajelöltet.
2012-ben a Medicago egy hónap alatt 10 millió adag influenza elleni vakcinát állított elő az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) számára.
2015-ben pedig azt is bebizonyította, hogy képes gyorsan előállítani egy Ebola-ellenes antitest-koktélt az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumának számára.
Fontos, hogy a VLP-technológia eddig jól bizonyított más betegségek esetében a mutációk ellen is, így akár a SARS-CoV-2. variánsainál is erre számítanak.
Az pedig már a kutatók számára izgalmas lehetőség, hogy ha most sikerrel járnak, akkor egy új kórokozó ellen már jelentősen gyorsabban fejleszthetnek ki egy hatásos oltóanyagot.
A brazil hatóságok – a Reuters szerint – már engedélyt adtak arra, hogy az országukban kutatási célokra alkalmazzák a növényi termesztésű oltóanyagot. Az Egyesült Királyságban is keresnek már önkénteseket.