Ez tényleg nagyon erős és kendőzetlenül őszinte vízió arról, hogy hamarosan mi várhat ránk.
A klímaváltozás kétségkívül a valaha volt egyik legnagyobb kihívás, amellyel civilizációnknak szembe kell néznie.
A tét hatalmas, és egyelőre egyértelműen vesztésre állunk.
Hiába van elegendő pénzünk és tudásunk a katasztrófa elhárítására, mégis számtalan egyéni, társadalmi, gazdasági és politikai tényező akadályoz minket az előrelépésben.
Bár a tudomány és a technológia fejlődése nagyon komoly lehetőségekkel kecsegtet, legalább ugyanennyi veszélyt is rejt magában.
A Szeged Vision elkészítéséhez több mint húsz szegedi tudóssal, szakemberrel, egyetemi tanárral próbáltuk meg elképzelni, hogyan alakítja át a város életét a klímaváltozás és a technológia 2050-re.
Szegeden a késuzítők szerint több dolog fog egyszerre tombolni, akárcsak magyarország jelentős részén.
Vízválság, azaz sorban kell majd állni a vízért.
Az ivóvíznek nincs alternatívája, 2050-re pedig az egyik legnagyobb kincs lehet a Földön. Az unokáink biztosan nem fogják elhinni, ha azt meséljük nekik, hogy 2020-ban ivóvíz folyt a csapból, és még a vécét is ivóvízzel öblítettük.
Vízügyi szempontból – a közhiedelemmel ellentétben – hazánk kifejezetten veszélyeztetett országnak számít, a nálunk megtalálható vízkészletek 95 százaléka származik országhatárainkon túlról, így szükséghelyzetben nagyon kevés befolyásunk lehet csak arra, hogy mennyi és milyen minőségű vízzel gazdálkodhatunk.
Bár a sorbanállás a vízért számunkra félelmetes jövőképnek tűnik, sok helyen ez már most is így történik: a világ népességének kétharmadát fenyegeti vízhiány.
Élelmiszerválság
2050-re nemcsak a vízhiány okozhat konfliktust, az élelmiszerhiány is egyre nagyobb probléma lesz, az egyenlőtlenségek pedig akár háborúhoz is vezethetnek.
A ma elpazarolt élelmiszer egynegyede elég lenne, hogy a körülbelül 800 millió éhező jól lakjon. 2050-ben már biztosan nem engedhetünk meg magunknak ilyen mértékű élelmiszerpazarlást, ráadásul az emberi tevékenységből származó üvegházhatást okozó gázok 8 százaléka azon élelmiszerek előállításából származik, amelyek a szemétben végzik, vagy el sem jutnak a fogyasztóhoz.
A teljes víziót lent tudod megnézni!
Nehéz megmondani, hogy alakul a jövőben Magyarország élelmiszerbiztonsága, hiszen 2050-re nemcsak a termőterületeink jelentős részétől kell elbúcsúznunk, de elképzelhető, hogy az öntözésre sem lesz elegendő vizünk. Az szinte biztos, hogy étrendünkben megjelennek a rovarok, ahogy az is nagyon valószínű, hogy földjeinken már túlnyomórészt génmódosított növényeket fogunk termeszteni.
Emellett az autó is luxusnak fogmajd számítani, és egyre több autóroncs is fogja tarkítani a bolygónkat, az utcákat, amilyan Mad Max világ jöhet el.
Emellett az elemzés szerint gyakoriak lesznek a porviharok is.
Hivatalosan már 2002 óta van hazánknak félsivatagos területe (Homokhátság). Az elsivatagosodás terjedését az éghajlatváltozás és a talajpusztító mezőgazdasági termelés is erősíti, könnyen lehet, hogy 2050-re már nemcsak a teljes Duna-Tisza köze, hanem az Alföld területének jelentős része is félsivataggá (sztyeppe) alakul. Szegedre ma is rengeteg por érkezik a Homokhátság felől, 30 év múlva ennél jóval veszélyesebb porviharokra számíthatunk.
Itt tudod megnézni a teljes víziót!
Bár a por önmagában is sok problémát okoz majd, amihez alkalmazkodnunk kell, az elsivatagosodásnak nem ez lesz a legrosszabb következménye.
Az érintett területek nagy részén ugyanis jelenleg élelmet termelünk magunknak.
Ugyanezt a gyenge és száraz talajon már egyáltalán nem lesz könnyű megtennünk.
A szomorú az, hogy ez nem valami távoli sci-fi.
Ez a várható jövő.
A mi jövőnk, ami még a mi életünkben beköszönt.