Korszakváltás előtt vagyunk!
A NASA egy jelentős áttörés előtt áll.
Mondhatni világszenzáció jön, és ennek útjában már szinte semmi sem áll csak egy kis idő.
Még a mi éltünkben felvehetjük földönkívüli civilizációkkal, lényekkel a kapcsolatot – ígérik.
A minap a NASA közzétette egy csodás felvételt, amelyet a James Webb-űrteleszkóp az Uránuszról és holdjairól készített.
Ez azonban nem feledteti, hogy már több mint 35 éve nem járt ember alkotta eszköz az Uránusz közelében. Naprendszerünknek ez a régiója szinte teljesen feltáratlan.
Bár a Voyager 2 elrepült a bolygó mellett 1986-ban, azóta a tudósok csak a távcsöves megfigyelések és az elméleti munkák révén tudtak meg róla néhány dolgot. A bolygó továbbra is rejtély maradt – írja Mike Sori, a Purdue Egyetem bolygókutatója a The Conversation magazinban.
Az exobolygók felfedezései révén a csillagászok megtudták, hogy a jégóriások gyakoriak az egész galaxisban. Ezek megkérdőjelezik a bolygók kialakulásáról és fejlődéséről alkotott elképzeléseinket.
A hozzánk viszonylag közeli Uránusz lehet a kulcs a megismerésükhöz.
A NASA soha nem látott expedíciót indít egy földönkívüli világba
Az űrkutatási közösségben sokan szorgalmazzák, hogy a NASA indítson robotűrszondát az Uránusz felfedezésére.
A bolygókutatók körében végzett 2023-as felméréséből kiderült, hogy egy ilyen utazásnak adják a legmagasabb prioritást a NASA új zászlóshajó-missziójának kijelölésekor.
Ezúttal az űrszonda nem egyszerűen elrepülne az Uránusz mellett, ahogy a Voyager 2 tette. Ehelyett a szonda éveket töltene a bolygó, 27 holdja és 13 gyűrűje körül keringve, közben tanulmányozva a rendszert.
Küldhetnénk űrszondát a 8. bolygóhoz, a Neptunuszhoz is, de ez a pálya felépítésének kérdése. A két bolygó következő két évtizedben várható helyzete miatt egy, a Földről induló űrszonda könnyebben eléri az Uránuszt, mint a Neptunuszt. A megfelelő időben indított űrszonda körülbelül 12 év alatt érne az Uránuszra.
Az alapvető kérdések a következők, amelyekre az Uránusz-űrhajó segítene választ adni. Pontosan miből áll az Uránusz?
Miért van az Uránusz az oldalára dőlve, miközben a pólusai nyáron szinte közvetlenül a Nap felé mutatnak, eltérően a Naprendszer többi bolygójától?
Mi okozza az Uránusz furcsa mágneses mezejét, amely a földitől eltérő alakú, illetve a bolygó forgásirányával nem egyező irányban helyezkedik el?
Világszenzációval felérő bejelentések a földönkívülikről
Sokak szerint ugyanis egyáltalán nem kizárt, hogy élet lehet rajta.
Sok bolygókutató elmélete szerint az Ariel – és talán a legtöbb vagy mind az öt másik hold – egy óceáni világ lehet, amely mérföldekkel a szilárd, jeges felszín alatt nagy, folyékony víztömegeket rejt.
A küldetés egyik fő célja, hogy kiderüljön, van-e a holdak bármelyikén óceán.
A folyékony víz elengedhetetlen feltétele az általunk ismert életnek. Ha óceánokat észlelnek, a tudósok ezután az élet egyéb összetevőit – például az energiát, a tápanyagokat és a szerves anyagokat – akarják majd megkeresni a holdakon.
Vagyis könnyen lehet, hogy épp az Uránusz jeges földönkívüli világában bukkanunk majd igazi életre.
Ez pedig egy korszakváltást hoz majd az emberiség történelmében, mivel bebizonyosodik, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben, valamint hogy az élet jóval gyakoribb a mindenségben, mint eddig gondoltuk.