Kutatók már évek óta hangoztatják, hogy a permafroszt fagyott rétegeiből a rettegett, elfeledett betegségben elhunytak maradványai olvadhatnak ki.
Néhány éve már okoztak is lokális megbetegedéseket, noha az emberiség azt gondolta, hogy végleg sikerült leszámolni vele.
De a múlt árnyai kísértenek…
Ha pedig elszabadulna, az azt jelentené, hogy teljes Európát letarolná, és egyesek szerint jóval több áldozata lenne, mint a 2020-as világjárványnak.
Az eshetőség egyelőre a közeljövő, de gyakorlatilag egy folyamatosan ketyegő időzített bombáról van szó, ami bármikor robbanhat.
Európát egyszer már legyalulta, akkoriban csak fekete halálként ismerték az emberek.
Gyakorlatilag megtizedelte a kontinens lakosságát, de nincsenek pontos adatok. Egyesek szerint kis híján kiirtott minket.
Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását.
A 19. és 20. század orvostudományának fejlődése aztán elhozta a fekete halál végét, vagyis ha stílusosak akarunk lenni, akkor “halálát”.
1979-ben az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) hivatalosan bejelentette, hogy a fekete himlő immár a múlté: nem lesz több ilyen megbetegedés.
Igen ám, de az elmúlt 10 évben rengeteg kutatás folyt a térségben, különösen Szibériában, és Jakutföldön, ahol aggasztó dolgokat állapítottak meg a tudósok.
Egyre többen mondják: ősi vírusok és baktériumok okozhatják majd a jövő járványait.
Szibériában számos olyan temető van, amelyben fekete himlőben elhunyt emberek tetemei nyugszanak.
A fagy konzerválta a tetemeket, és bennük a kórokozókat.
Ezek a tetemek most felengednek, a ragály pedig kiszabadul.
A kutatók nem a levegőbe beszélnek.
Az 1890-es években például a Kolima-folyó mellett feketehimlő-járvány tört ki, a lakosság 40 százaléka belehalt.
Sok ezer emberről van szó. A hullákat épphogy csak elkaparták a folyóparton a fagyott földben.
Ha pedig így lesz, fontos tudni: a mai napig nincs rá hatékony ellenszer.
Ráadásul még mutálódhat is, a jelen körülmények között, egyesülve mondjuk a nátha vírusával, és még terjedékenyebbé válhat, noha erre nagyon minimális az esély – nyugtatnak meg a tudósok.
Az viszont tény, hogy ez egy időzített bomba.
Egy olyan bomba, mely bármikor robbanhat, és fontos, hogy ne érje meglepetéskét Európát.
A 2020-as járványból nagyon fontos, hogy tanuljunk, mert az is váratlanul szabadult ránk, és óriási halálozási arányokat produkált.
A fekete himlő kórházi körülmények között, antibiotikumokkal kezelhető, ám a világ jelenleg nincs felkészülve nagyobb járványra, amikor rövid időn belül százezrek betegednek és halnak meg.
Ugyanúgy leterhelné a kontinens egészségügyi rendszereit, mint maga a koronavírus.
Kivéve, ha felkészülünk, tanulva a 2020-as járványból.