A WHO emberei már egy ideje vizsgálódnak a kínai helyszíneket, hogy választ adjanak a világot foglalkoztató kérdésre:
Mi ez a koronavírus és honnan szabadult rá a világra…?
A nulladik beteg utáni hajsza megdöbbentő információkhoz vezette a szakembereket.
Megvan, hol és mikor kezdhetett el elterjedni a járvány, és hogy ennek mi köze a Vuhani Víruslaborhoz!
A WHO emberei hetek óta próbálják felgöngyölíteni a vírus útját, visszafelé. hogy kitől eredt az egész, ki volt az a bizonyos nulladik beteg, a legelső ember, aki elkaphatta a fertőzést.
A jelentéseik szerint bár Kína rengeteg nyomot tüntetett el szándékosan, és bizonyítékokat semmisítettek meg, mégis a korábban véltnél messzebbre sikerült jutniuk illetve lekövetniük a vírus kirobbanását.
A WHO bizonyítékot találta arra, hogy már októberben elkaphatták a koronavírust a vuhani katonai világjátékok résztvevői.
Itt ráadásul magyar szála is van a történetnek: Tóth Tamás triatlonos részt vette ezen a katonai világjátékokon.
Tóth Tamás – vélhetően több társával együtt is – megfertőződhetett az új koronavírussal. Tóth akkor azt mondta, hogy tavaly év végén, egy héttel azután, hogy Vuhanban részt vett a sporteseményen, már betegnek érezte magát.
Mint fogalmazott:
Egyhetes borzalmas betegség következett, nem is tudom, mikor voltam utoljára ilyen beteg, a koronavírus összes tünetét produkáltam.
Nem mondom, hogy az volt, de tény, hogy a lappangási idő végén majdnem egy hétig lázas forgolódástól és a tüdőgyulladás tüneteitől szenvedtem.”
A nulladik beteget azonban még nem sikerült azonosítani.
Vannak, akik szerint soha nem lesz meg. Maximum egyre közelebb kerülhetünk a koronavírus eredeti epicentrumához. Mások ennél jóvla bizakodóbbak.
A WHO vizsgálatai azt is felfedik, hogy 2012-ben Kínában kínai bányászok közül hatan már elkaphatták a fertőzést egy bányában, denevér ürülék miatt.
Azonban még zajlanak a vizsgálatok, hogy vajon a hat bányász közül az egyik lett-e volna az a bizonyos zéró páciens…
Hogy milyen kórról volt szó, azt a kunmingi kórházban regisztrált hat beteg közül egyiknél sem tudták megállapítani.
Egy közös pont volt bennük: mind kapcsolatba kerültek azzal a hat férfival, akik nem sokkal korábban egy elhagyott rézbányában takarították a guanót.
A betegség felkeltette a virológusok érdeklődését, 2012 őszén mintákat is vettek a denevérürülékből, ezeket pedig Vuhanba küldték laboratóriumi vizsgálatra.
A víruslabor ügyében is felmerültek aggályok.
A WHO emberei továbbra sem állítják, hogy a vírus innen eredne, vagy hogy mesterséges lenne, ugyanakkor érdekes aspektusokban merült fel a labor.
Richard Ebright, a Rutgers Egyetem mikrobiológusa szerint teoretikusan Si és a Vuhani Virológiai Intézet korábbi kutatásai alapján lehetséges mesterségesen előállítani egy SARS-CoV-2-höz hasonló vírust.
Az intézetet korábban több kritika érte, amiért mesterségesen módosítják az eddig fellelt vírustörzseket, a vuhani kutatók szerint erre azért van szükség, hogy nagyobb sikerrel védekezhessenek az esetleges SARS-hoz hasonló fertőzések ellen. Ebright szerint az a technika, amit Si és társai egy 2017-es kutatásukban ismertettek, elvileg alkalmas lehet arra, hogy a RaTG13-ból létrehozzák a SARS-CoV-2-t.
Az AFP francia hírügynökség emlékeztetett, hogy a vírus eredetére nincsen semmilyen tudományos bizonyíték, és az is lehetséges, hogy nem a vuhani piacról indult ki.
Egy vírus olyan fokú mutálódásához ugyanis, hogy erősen virulens legyen, sok időre van szükség.
Márpedig a vírus már 2019 decemberében erősen fertőző volt.