Ez durva, ha csak a fele igaz…?!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen kiadja a Nemzetközi Betegségosztályozó Rendszer (ICD) nevű kézikönyvét, amelyben az ismert kórképek diagnózisát, kódjait, terápiáit foglalja össze.
A dokumentum alapvető jelentőséggel bír világszerte, hiszen ettől függ, hogy az egészségbiztosítók kifizetik-e a kezelést.
Most először az ICD-ben egy egész fejezet szól a hagyományos kínai orvoslásról.
Ezt nehéz nem úgy értelmezni, hogy a WHO komolyan veszi a csível, meridiánokkal, feketemedve-epével, orrszarvúszarvval és hasonlókkal operáló kuruzslást.
De a kínai lobbi nagy úr, még akkor is, ha ezerszer bebizonyosodott már, hogy a kínai orvoslás 99 százalékban kamu.
Sokak szerint ezzel az egésszel a legnagyobb baj, hogy bár az ezzel kapcsolatos hírek már 2019-ben felmerültek, azóta tovább érzékelhető a WHO egyre inkább nyitottsága ezen alternatívák felé.
A kínai gyógyítók (jobb híján használjuk ezt a kifejezést, miközben egyértelmű, hogy ezek az emberek a legtöbb esetben legfeljebb azt képesek meggyógyítani, ami magától is meggyógyult volna – esetenként még gyorsabban) persze világszerte ünneplik a döntést, hogy a WHO végre komolyan veszi őket.
A kritikákra reagálva a WHO bejelentette, hogy szó sincs arról, hogy bármilyen terápiát is befogadtak volna vagy támogatnának. Mindössze arról van szó, hogy felajánlják az orvosok számára, hogy a kórképeket a nyugati rendszer vagy a keleti rendszer szerint diagnosztizálják.
Csakhogy ha megengedik, hogy a kínai módszer szerint azonosítsák a betegségeket az orvosok, azzal kimondva-kimondatlanul azt is elfogadják, hogy a minden bizonyíték nélkül valóságosnak tekintett kórképek (például a csí áramlásának eltömődése és hasonlók) valóban léteznek.
Végső soron pedig ennek óriási gazdasági következményei lesznek, lehetnek.
Főleg Európa gazdaságára nézve negatív következmények, hiszen így Kína eláraszthatja a kétes (de olykor működni látszó) alternatív orvoslásával és az ezekhez szükséges csodakencékkel, anyagokkal az Európai piacokat.
Vagyis sarkosan arról is lehet akár szó, hogy a WHO-t szándékosan használják arra, hogy “piacot teremtsen” a kínai orvoslásnak Európa-szerte is.
Ki mit gondol?
Valóban így lenne?