Sokkoló elmélet állíthat a feje tetejére mindent.
Lehet, hogy amit mi a saját tudatunknak hiszünk, az valójában valami egészen más?
Mi több, a tudat lehet hogy csak az univerzum folyamatainak mellékterméke.
Egy friss tanulmány meglepő következtetésre jutott: akadhat egy hasonló alapelv az agyunk és az Univerzum működése közt.
Amint ugyanis az Univerzum halad a rendezettségből a rendezetlenség felé (amit tehát az entrópia), éppúgy a kutatók szerint az agyunk is a rendezetlenség „maximalizálására” törekedhet, amely folyamat mellékterméke az öntudat.
Mindezek alapján az öntudat akkor bukkan elő, amikor az agy a maximális információcserére törekszik, hasonlóan tehát az Univerzum entrópiájának növekedéséhez.
Mi az öntudat?
Ez a természettudományok és a filozófia keresztmetszetében elhelyezkedő egyik legsúlyosabb kérdés.
Egy 2016-os vizsgálat szerint az emberi öntudat valójában egy melléktermék, ami univerzális törvények miatt buggyan elő a biológia komplex folyamataiból.
A háttérben pedig egy olyan elv áll, amely a teljes mindenséget mozgatja: az entrópia.
Az entrópia alapvetően azt jelenti, hogy egy rendszer a teljes rendezettségből tart a teljes rendezetlenség irányába – hasonlatként fel lehet hozni a tejbegrízt, amire kakaót szórunk.
Ahogy elkeverjük, a kakaó és a massza lassanként visszavonhatatlanul összevegyül a porral – eggyé válik vele, vagyis működésbe lép az entrópia.
Mindez azonban nem csak a tejbegrízre igaz, hanem a teljes Univerzumra, amely a fizikusok szerint hasonlóan tart az alacsony entrópiától a magas fokozatú entrópia felé betartva a termodinamika második főtételét,
amely azt diktálja, hogy az entrópia csak növekszik egy rendszerben, ami megmagyarázza az idő előrehaladását: emiatt nem lehet ugyanis a már összekevert tejbegrízt szétválasztani ismét kakaóra és üres darára.
Mit történik azonban, ha ezt a koncepciót az agyunkra alkalmazzuk?
Az ezzel kapcsolatos kísérletről a Science Alert írt – és eszerint a Torontói Egyetem és a Paris Descartes Egyetem kutatói a neuronok közötti kapcsolatokat vizsgálata során jutatottak egy rendkívüli megállapításra.
A kutatók a statisztikai mechanika segítségével elemezték a neuronok szinkronizációját kilenc emberben, arra összpontosítva, hogy az agysejtek összekapcsolódtak-e vagy sem, az ébrenlét, az alvás, valamint az epilepsziás rohamok során.
Meglepő módon azt találták, hogy a tudatos állapotok mutatják a legmagasabb entrópiát, amire az agyi hálózatok közötti legváltozatosabb interakciók utalnak.
Eszerint tehát az agyunk természetes módon, az Univerzum vezérelvének megfelelően generálhatja a tudatot, miközben növeli az információtartalmát – ami utóbbi így az entrópia állapota felé való elmozdulás mellékhatása.