2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban.
Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.
Kapott egy gyomrost, és térdre rogyott – ha Szentkirályi Alexandra múlt heti elemzéséből az infláció szót kicseréljük arra, hogy „magyar gazdaság”, pontosan ezt érezhetjük, amikor ránézünk a friss GDP-adatra.
A nyers adat szerint ugyanis 2,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok szerint 2,3 százalékkal volt kisebb a magyar GDP az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban
– számolt a Központi Statisztikai Hivatal.
Az év első felében összesen 1,7 százalékos a visszaesés.
Az iparunk áprilisban 5,8, májusban 4,6, júniusban pedig 6,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Mindez úgy történt meg, hogy a belföldi fogyasztásra szánt termékek gyártása júniusban már 20 százalékkal visszaesett. Vagyis az exportnál tett megállapítást meg is lehet fordítani:
Ugyan külföldre még tudunk eladni magyar, vagy legalább itt összeszerelt árukat, a belföldi eladásra szánt termékek gyártása csúfosan visszazuhant.
Az biztos, hogy ez után, az év második felében jön az az időszak, amiben 2022-ben nagy visszaesést mértek, úgyhogy ahhoz viszonyítva valószínűleg már értékelhető növekedést látunk majd.
Más kérdés, hogy az év egészében mi lesz.
A legtöbb szakértő előzetesen úgy számolt, hogy 2023-ban szűken úszhatjuk meg a recessziót, de annyira kis pluszban lesz csak a gazdaságunk 2022-höz képest, hogy az majdhogynem stagnálásnak lesz minősíthető.