Nem is volta akkora zseni mint gondolnánk?
De annál aljasabb…?
Thomas Edison valódi története és stiklijei dióhéjban…!
A villanykörte és Thomas Edison elhallgatott esete sokak előtt nem ismert, pedig igaz.
Az igazság az, hogy nem ő volt az első. Valójában a huszonharmadik volt a listán azok között, akik működőképes villanykörtét találtak fel. Miért mégis Edison neve vonult be a történelembe a villanykörte feltalálójaként?
Mert a győztesek írják a történelmet.
Sir Joseph Wilson Swan (1828-1914), egy angol fizikus volt az első, aki talált egy gyakorlati és hosszabb élettartamú villanykörtét (13,5 óra). A Swan pamutból nyert szénszál rostot használt.
Az első sikeres izzólámpát tehát Joseph Swan szabadalmaztatta 1879-ben, miután maga tökéletesítette a vákuumpumpát.
Swan izzója tovább bírta feketedés nélkül – már csak annyi hibája volt, hogy alacsony ellenállású, vastag izzószála nagyon nagy elektromos teljesítményt igényelt.
Edison végül ezen javított vékony, nagy ellenállású bambuszból készített szénszál alkalmazásával.
1880-ig izzói 600 óráig tartottak, és elég megbízhatóak voltak ahhoz, hogy piacképes legyen.
Edison ezt követően körbeturnézta a korabeli nyilvánosságot, mint az izzólámpa feltalálója.
Ez végül konfliktushoz vezetett: kölcsönösen beperelték egymást Swannel.
A pert Swan nyerte. Edison ekkor közös céget alapított Swannel Edison & Swan Electric Light Company, röviden Ediswan néven.
Edison évekkel később végül kivásárolta a Swant a cégből, így sikeresen küzdötte magát az izzólámpa feltalálójává.
Különös, hányatott sorsú gyerek volt.
Mai kifejezéssel élve hiperaktív gyerek volt. A szülei ki is vették az iskolából, és magántanulóként, később teljesen autodidakta módon sajátított el mindent, amire szüksége volt.
A leleményesség és az üzleti szellem azonban már fiatalon kiütközött a személyiségén: egy vasútállomás környékén saját maga készítette újságot árult a járókelőknek, méghozzá anyagi sikerrel.
Betonház ötlete pedig óriási bukás volt.
Akármilyen világraszóló tehetség volt azonban Thomas Edison, az ő karrierjébe is becsúszott néhány látványos melléfogás. Ilyen volt például a betonból készült házak ötlete. Mivel a cement- és betoniparban is érdekelt volt, megpróbálta megvalósítani a gyárban készült épületekről szóló álmát.
Előre kiöntött betonelemekből állított össze méregdrága házakat, méghozzá olyanokat, amelyek már tartalmazták a szintén beton ágyakat, asztalokat és bárszekrényeket.
A saját maga által gyártott és szállított gramofonhoz is járt beton ládika.
A betonházak nem arattak osztatlan sikert, nagy bukás lett a vége.
Csúnyább folt is esett azonban a zseni lelkiismeretén. Amikor nagy vetélytársa,
Nikola Tesla legyőzése érdekében be akarta bizonyítani az egyre jobban teret nyerő váltóáram veszélyeit, emberei tucatjával gyűjtötték össze az amerikai városok utcáin kóborló gazdátlan kutyákat, majd drámai demonstrációk közepette árammal ölték meg őket.
A kampány csúcspontján Edison közreműködésével kivégeztek négy borjút, egy lovat, valamint egy állítólag agresszív cirkuszi elefántot, Topsyt.
A halálát rögzítő egykori filmfelvétel ma is megvan, az egyik legrégebbi mozgófilm a világon. Nem is véletlen: a kamerát szintén Edison találta fel.
Az áramvitában ugyan átlépett rajta a történelem, de így is a tudománytörténet egyik legjelentősebb alakja.
Ez a gátlástalan zseni élete végéig ontotta magából a találmányokat, és egymaga létrehozta a mai menedzsertípusú üzletember életformáját.