A válaszok, melyek túlmutatnak az idegtudomány kérdésén…
Legyen szó imáról, meditációról, tai chi-ről vagy csak kántálásról, minden nagyobb vallás belesző valamilyen kontemplatív gyakorlatot a rituáléiba.
Még csak nem is kell vallásosnak lennünk ahhoz, hogy élvezzük a szemlélődés széles körben elismert előnyeit. A meditáció mindennapos a hétköznapi világban is, mivel az elme lecsillapításával a betekintés és az átalakulás fejlesztésének módja.
De mi történik valójában az elménkben, amikor meditálunk?
És mi a helyzet akkor, amikor az elménk “elkalandozik,” vagy ha téveszméktől szenvedünk? Lehetnek ezek a tudatos állapotok előnyösek is?
Ezeket a kérdéseket Jakob Hohwy szívesen vizsgálja a Melbourne-i új Tudatosság és Kontempláció Központjában.
Hohwy a Monash Egyetem filozófia tanszékének professzora, ahol a központ található, és a The Predictive Mind című könyv szerzője.
A filantrópusok által finanszírozott központ idegtudósokból, filozófusokból, oktatókból és gyakorló szakemberekből álló csapatot tömörít, hogy megválaszolja a tudat természetével kapcsolatos kérdéseket, és azt, hogy miként változnak tudatállapotaink, amikor kontemplatív gyakorlatokat folytatunk, mint például a meditáció.
“Ez egy hatalmas befektetés ezen a területen,” – mondja Dr. Hohwy.
“Úgy gondolom, hogy ez minden másnál nagyobb, amit eddig láttunk a Monashnál, de Ausztráliában is, mint a humán tudományok orientált kutatásába és oktatásába való befektetés.”
Túllépés a tudatosság “kemény problémáján”
A filozófusok és tudósok évtizedek óta küzdenek, hogy megfejtsék, mi is pontosan a tudat.
És bár sok más dolgot felfedeztek az út során, még mindig nincs konkrét válaszunk a tudatosság természetére vonatkozóan – ezért vált nehéz problémaként ismertté.
“Ez a legfontosabb és a legismertebb intim dolog. Annyira intim, hogy néha nehéz elmagyarázni másoknak, mi a tudatos állapotunk.”
“Van egy idegtudományi tudatelmélete, néhány van a közelében, és ezek elég lenyűgöző elméletek. De mindig van a magyarázatukban egy hézag.”
“Ezért a filozófiának továbbra is szerepe van abban, hogy megpróbálja kitalálni, mi történik ezen a vizsgálódási területen.”
Dr. Hohwy szerint azonban a központ nem próbálja megfejteni a tudat rejtélyét.
Inkább azt mondja, hogy ezen a “nehéz problémán” túllépve még érdekesebb kérdéseket lehet feltenni.
“Hogyan vagyunk tudatosan tudatában önmagunknak? Hogyan tudunk tudatosan aktívan foglalkozni önmagunkkal és megváltoztatni önmagunkat? Hogyan kapcsolódik a tudat a cselekvéshez?”
– teszi fel kérdést.
“Azt hiszem, megválaszolhatjuk ezeket a kérdéseket anélkül, hogy ismernénk a tudatosság végső természetét.”
Dr. Hohwy szerint értékes a mögöttes kognitív folyamatok tanulmányozása, így a tudatunkkal együtt dolgozhatunk gondolkodásunk megváltoztatásán.
“Amikor változás történik tudati állapotainkban, vagy valamilyen átalakító tapasztalatunk van, akár gyász, akár meditáció, akár pszichedelikus szerek szedése… valaminek történnie kell az agyban.”
“Nem változhat meg a tudat anélkül, hogy egyidejűleg ne változna meg valami az agyban, az információk és a meglévő hiedelmek kognitív feldolgozásában.”
Dr. Hohwy reményei szerint ezek a változások tudományos módszerekkel leírhatók, és a tapasztalatok elemzésével feltárhatók.
Azt mondják nekünk, hogy a meditáció arra edzi az elménket, hogy abbahagyjuk az elkalandozást, és arra koncentráljunk, ami fontos.
De ki mondja azt, hogy a gondolatban való elkalandozás rossz?
“Jelenleg az emberek kezdik azt mondani, hogy a gondolatban való elkalandozás talán nem is olyan rossz dolog,”
– mondja Dr. Hohwy. “Talán oka van annak, hogy elkalandozunk.”
“Talán jót tesz nekünk, ha elkalandozunk. Mik a mögöttes kognitív folyamatok? Milyen egészségügyi előnyökkel jár az elme kalandozása?”
A bölcsesség egy másik kutatási terület, amelyet Dr. Hohwy szívesen vizsgál a központban.
Az egyik irányzat azt mondja, hogy csak a nagy tudásúaknak – jellemzően a férfiaknak – van bölcsessége, és erre mi, a többiek nem vágyhatunk.
“De ha egyszer úgy gondolunk a bölcsességre, mint egy mély filozófiai gyökerekkel rendelkező kognitív, pszichológiai konstrukcióra, meg tudjuk nyitni, és egy kicsit hozzáférhetőbbé tehetjük,”
– mondja Dr. Hohwy.
Ennek érdekében a központ világi és több vallású szakértőkből álló, sokszínű csapatot gyűjtött össze számos tudományágból.
“A kultúrák szerte a világon és a történelem során azt tapasztalták, hogy valami különleges történik, amikor valamilyen kontemplatív gyakorlatot, például meditációt végzünk.”
“De ez nem állhat egyedül. Be kell illeszteni egy elméleti etikai keretbe, amely lehetővé teszi, hogy megértsük, mi történik meditáció közben.”
Az agyban végbemenő változások megértése remélhetőleg lehetővé teszi számunkra, hogy integráljuk őket mindennapi életünkbe, jobb emberekké váljunk, és egy jobb világot teremtsünk.
Forrás: ÚjVilágtudat