A gízai nagy piramis alapítványozása meglehetősen sokkoló dolgokat mutat…
Ősi idegnek bizonyítéka lehet Egyiptom leghíresebb alkotása?
A 4500 éves építmény dimenziói annyira megdöbbentőek, hogy ma is sokan állítják, egyszerű emberek képtelenek lettek volna ilyen produkcióra, kellett valamiféle misztikus szupererő, vagy segítség egy másik, sokkal fejlettebb civilizációtól.
Az amerikai 51-es körzet ufótitkaihoz vagy a van-e élet a Földön kívül? dilemmához hasonlóan a miként húzták fel a piramist? is azon örök kérdések egyike, amelyekre valószínűleg soha nem lesz mindenki által elfogadott válasz.
Azonban az utóbbi években számos érdekes kutatás látott napvilágot.
Ezek szinte mind azt mutatták, hogy az emebri faj ma is csak nagyon nehezen tudná tűpontosan lemásolni a gízai nagy piramist.
Pedig ma modern gépek állnak rendelkezésünkre és ez sokat elárul arról, hogy valójában az építészeknek és régészeknek ma is alig van fogalmuk arról, hogyan keletkezhettek a piramisok.
Kik és hogyan emelték a helyükre a 2,3 millió darab 2–10 tonnás kőtömböket…?
A számítások szerint 20-25 ezer munkásra lett volna szükség a felépüléséhez, ami felfoghatatlanul nagy szám.
Az építési ideje körülbelül 20 év lehet a mai tudásunk szerint.
Ehhez azonban naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre illeszteniük a munkásoknak.
De úgy is fogalmazhatunk, hogy húsz év alatt mindennap és éjszaka körülbelül ötpercenként kellett egy blokkot a helyére rakni.
Hogy milyen kötőanyagot, habarcsot használtak, senki sem tudja pontosan annak ellenére, hogy kémiailag analizálták már. De a mai napig nem sikerült minden összetevőjét azonosítani.
Egy modern számítás és szimuláció szerint ma a piramishoz hasonlót körülbelül 1500 munkással 5 év alatt tudna létrehozni az emberiség, de az se lenne annyira pontos égtájilag behatárolt, és mértani többszempontúból is tökéletes, mint a gízai nagy piramis.
Nem csoda, hogy nem sokan tervezik, hogy csak a hecc kedvéért nekiállnak felhúzni a nagy piramis pontos mását.
A kicsinyített modelljét azonban igen.
Az Egyesült Királyságban működő Földpiramis-projekt égisze alatt, egy még nem eldöntött helyen, a világ bányáinak köveiből épülne fel a kis gízai piramis, amit egy globális időkapszulának szánnak, és a kortárs kultúra emlékeit mutatná be a jövő emberiségének.
Az elképzelés annyira nagy ívű, hogy ha elkészül, akkor lepecsételik, és csak 1000 év múlva lehet majd kinyitni.