A régészek szerint egyre több a bizonyíték, hogy az emberiség nem egyszer volt már jelen a Földön és többször volt egy pont a történelemben, amikor visszavonultunk a földfelszín alá…
A világunk a mai napig tele van olyan ősi civilizációs nyomokkal, melyek azt sejtetik, hogy az emberiség, vagy egy előző verziója a civilizációnknak a földfelszín alá vonulhatott vissza.
Ráadásul nem ideiglenesen, hanem hosszú évszázadokra, évtizedekre…
Hogy mi elől?
Különféle kataklizmák, háborúk, kozmikus veszélyek vagy épp az Földre látogató ellenségek civilizációk elől…
“A föld alatti világról fontos tudni, hogy nem tartozunk oda. Biológiailag és fiziológiailag testünket nem a föld alatti életre tervezték,”
– mondta Will Hunt, “A föld alatt: Az emberiség története a lábunk alatt található világban” című könyv szerzője. “Mégis vannak pillanatok, amikor visszavonulunk a föld alá.”
-írja az ÚjVilágtudat
A történelem során az emberek különböző okok miatt ideiglenesen a föld alatt éltek. Ha nem rendelkeztek a házépítéshez szükséges anyagokkal, föld alatti házat ástak, mondta.
A szélsőséges éghajlatú helyeken az emberek a föld alá mentek nyáron a hűvös, télen a meleg miatt. A föld alatt biztonságosan el tudtak rejtőzni az ellenség elől.
Például az ókori emberek a mai Törökország területén létrehozták Kappadókiában a híres föld alatti várost, Derinkuyut, hogy megvédjék magukat mind az időjárástól, mind a háborútól.
“Földrajzilag ezek stratégiai helyen voltak,” – mondta Hunt.
“Folyamatosan támadták őket. A lakók vészhelyzetben visszavonultak a föld alá, de nem maradtak ott sokáig, talán néhány hétig.”
Kappadókia egyik legnagyobb föld alatti városa Derinkuyu. Derinkuyu a 7. és a 8. századig nyúlik vissza, és körülbelül 20000 embernek adott otthont. A geofizikusok felfedezték, hogy egy másik, a közelmúltban felfedezett város 460 ezer négyzetméter területű és 113 méter mélyen lehet.
Ha igen, akkor a nemrég felfedezett kappadókiai város körülbelül egyharmaddal nagyobb lehet, mint Derinkuyu.
Hunt szerint Kappadókia föld alatti városa egy “építészeti csoda”. A kútja mélyen a vízszint alá ér. A felszínre vezető lyuk szellőzőként működött.
Nagy kör alakú köveket is találtak, amelyeket az ókori emberek a föld alatti város bejárata elé gurítottak, ami elvágta a bent tartózkodókat a felszíni betolakodóktól.
Azonban nem minden föld alatti lakóhely volt olyan komplex, mint Kappadókia területén. Az emberek természetes és mesterséges barlangokban is éltek
– mondta Hunt.
Az épített barlangok mindenütt megtalálhatók a megfelelő típusú geológiával együtt.
Például olyan kőhegyekben, melyek puha vulkanikus sziklákból állnak, amelyeket könnyű kivésni.
“Nagyon gyakoriak,” – mondta. “Vannak emberek világszerte, akik barlanglakásokat építenek.
Még a modern Ausztráliában is, a Coober Pedy nevű városban, a lakosság körülbelül fele ‘dagouts’-ban, vagy a dombok oldalába faragott lyukakban él.”
Sok marginalizált ember talált menedéket a modern városok elhagyatott infrastruktúrájának felszíne alatt.
Ezek a “vakond emberek” New Yorkban kevesebben vannak most, mint az 1980-as években, de talán több mint 1000 hajléktalan ember él a város utcái alatti alagutakban, mondta Hunt.
Szintén sok hajléktalan él a Las Vegas alatti alagutakban. Árvák nagy közössége pedig a romániai Bukarest utcái alatt él.
Ahogy egyre többen érkeznek a városokba, egyre többen költözhetnek a föld alá. Az olyan helyeken, mint például Szingapúr, keresik a lefelé történő építkezés lehetőségeit.
“Az ehhez szükséges technológia már megvan,” – mondta Eun Hee Lee, a Nottinghami Egyetem malajziai kampuszának pszichológiai adjunktusa, aki a föld alatti lét pszichológiáját tanulmányozza.
“A kihívás meggyőzni az embereket a föld alá történő költözésről.”
“A valóságban még nem bizonyították, hogy a föld alatt tartózkodás negatív pszichológiai hatásokat okoz, amennyiben a világítás, a szoba mérete, a mennyezet magassága és a környezet egyéb fizikai tulajdonságai összhangban vannak a felszínnel,”
– mondta Lee.
Forrás: ÚjVilágtudat