A jegybank elkezdett kardoskodik…
A törlesztési moratóriumot már kétszer meghosszabbította a kormány, így augusztus végéig biztosan fennmarad a könnyítés.
De már hetek óta arról folyik az agyalás, hogy valamilyen formában fennmaradjon-e a moratórium (csak a valóban rászorulók mentesülnek a felvett kölcsön részleges vagy teljes törlesztése alól, vagy mindenki) vagy szűnjön meg teljesen nem egészen egy évvel a parlamenti választások előtt.
Sokan vannak, akik nem szorulnak rá, mégis igénybe veszik a moratóriumot, amelynek meghosszabbítása egyre nagyobb kockázatokat jelent. P
roblémás, hogy a moratóriumban lévő adósok mindössze 31 százaléka érti pontosan, mit jelent a moratórium, mennyivel nő majd a futamidő és a visszafizetendő össze a moratórium után. Általában minél hosszabb a hátralévő futamidő és a kamatláb, annál jobban megnyúlik a futamidő.
Aki 2022 júliusáig részt kíván venni a programban, átlagosan 3,5 éves futamidő-hosszabbodással számolhat, emellett a teljes visszafizetendő összeg a lakáshitelesek több mint fele esetében több mint 10 százalékkal, míg a személyi hitel-adósok több mint fele esetében több mint 40 százalékkal növekszik – írja a napi.hu egy jegybanki jelentés alapján.
A Magyar Nemzeti Bank amellett teszi le a voksát, hogy csak a valóban rászorulóknak maradjon meg a törlesztési könnyítés.
A moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztőjét, de nem teszi, sőt 27 százaléka hiába lenne képes a törlesztésre, valószínűleg kérvényezné a további részvételt.
Az, hogy a háztartások átmenetileg nagyobb lábon tudnak élni, mint ahogy a hitelek törlesztése mellett megtehetnék, pedig azzal a veszéllyel jár, hogy romlik majd a fizetési morál.
A bankoknak is rossz lenne a hosszabbítás, mivel értékvesztést kellene elszámolniuk, végül pedig a hitelezésüket fognák vissza.