Több pletyka is kering arról, hogy a következő években óriási politikai “földcsuszamlás” jöhet.
Vlagyimir Putyin a tavalyi év során két nagyobb követ is dobott az orosz politika állóvizébe, amelyek egyesek szemében aktuálissá tették az utódlás kérdését.
Az egyik ezek közül egy nagyívű alkotmányreform, amelyet az orosz elnök tavaly januári évindító beszédében hirdetett meg.
A tervezetnek egy sor gazdasági, társadalmi és kormányzati vonatkozása volt. Putyin beszéde után lemondott az orosz kormány, Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel együtt. Az alkotmányreform rendelkezéseit végül tavaly márciusban elfogadták, nyáron pedig utólagos megerősítő népszavazást tartottak róla.
Az elnöki hivatal kapcsán hozott egyik legfontosabb változás az volt, hogy innentől legfeljebb két ciklusig lehet valaki elnök és megszakítás után sem térhet vissza egy harmadik ciklusra.
Ez bezárja azt kiskaput, amit Putyin 2008 és 2012 között egyszer már kihasznált, amikor alkotmányos korlátok miatt négy évre átengedte az elnöki széket Dmitrij Medvegyevnek.
Azonban ahogy ez az ajtó bezárult, kinyílt egy másik.
AZ ÚJ SZABÁLYOK ÉRTELMÉBEN UGYANIS PUTYIN EDDIGI ELNÖKI CIKLUSAIT NEM VESZIK FIGYELEMBE, ÍGY AZ ELNÖK ISMÉT KÉT CIKLUS EREJÉIG MEGVÁLASZTHATÓ LENNE. MIVEL AZ ALKOTMÁNYREFORM AZ ELNÖK HIVATALI IDEJÉT IS MEGNÖVELTE 6 ÉVRE, ELVBEN LEHETŐVÉ VÁLT, HOGY A MOST 68 ÉVES VLAGYIMIR PUTYIN 2036-IG HATALMON MARADJON.
Az ezzel kapcsolatban őt ért kritikákat az elnök nem kommentálta, de kijelentette, hogy nem támogatja a szovjet éra gyakorlatát, amikor is az állam első emberei gyakorlatilag a halálukig vezették az országot.
A másik hír, amire többen felfigyeltek, decemberben robbant. Egy új jogszabály értelmében ugyanis a mindenkori orosz elnök, családtagjaival együtt egész életére nézve mentességet élvez majd büntetőeljárások alól.
Mentelmi jog eddig is járt az orosz elnököknek, de csak a hivatali idejük alatt elkövetett bizonyos bűncselekményekre vonatkozóan, családtagok azonban sosem részesültek hasonló kiváltságban.
Amint erre a Foreign Policy elemzése rámutat, Putyin valójában nem szüntette meg az korrupciót, de az állam fennhatóságát és hatalmát minden más terület fölé helyezte, kiegyezve az oligarchákkal.
NAGYON VALÓSZÍNŰ, HOGY PUTYIN ESETLEGES TÁVOZÁSÁT IS ÚGY KÍVÁNJA ELŐKÉSZÍTENI, HOGY ENNEK HATÁSÁRA NE KÖSZÖNTSENEK BE ÚJRA AZ OROSZ TÖRTÉNELEMBŐL JÓL ISMERT „ZAVAROS IDŐK”, AMIKOR AZ ÁLLAM ÚGY MEGGYENGÜL, HOGY NEM TUDJA ALAPVETŐ FELADATAIT SEM ELLÁTNI.
Ez többször megesett már egy-egy gyengekezű cár alatt, de példaként hozható fel az cári rendszer bukása és a Szovjetunió megerősödése közötti időszak vagy akár a jelcini évek.
Az orosz politikai vezetésen belüli pozícióharcokat mindig is nehéz volt nyomon követni. A szovjet időkben még egy sajátos tudományterület is kialakult kremlinológia néven, amely zárt ajtók mögött elejtett szavakból és gesztusokból próbálta megfejteni a szovjet legfelső körök belső dinamikáját.
Természetesen az is lehet, hogy Putyin elődjéhez hasonlóan az állami bürokraták közül választ utódot magának.
Az esélyesek között emlegetik Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettest, aki korábban a Rosznyefty nevű állami olajtársaságot vezette és osztja Putyin külpolitikai nézeteit.
Érdemes még megemlíteni Marat Husznullin miniszterelnök-helyettest, Vlagyimir Megyinszkijt, aki Putyin korábbi, ultrakonzervatív kulturális minisztere volt és Igor Krasznov államügyészt.
Az utóbbi időben sokaknak feltűnt, hogy Putyin volt testőrségének több tagját nevezte ki kormányzónak, amelynek hatására többen kezdték találgatni, hogy vajon közöttük van-e a kijelölt utód.
Az esélyesek között van Alekszej Gyumin, Dmitrij Mironov, Szergei Morozov és Jevgenyij Zinyicsev. Mind a négyükben közös, hogy feltétlenül hűségesek Putyinhoz. Erősen kétséges viszont, hogy alkalmasak-e a feladatra, mivel Morozov és Zinyicsev is lemondtak kormányzói pozíciójukról, csupán pár hónappal kinevezésük után.
Oroszország külföldi megítélése, főleg a nyugati országok szemében mélyponton van, amin sokat rontott Alekszej Navalnij, ellenzéki vezető megmérgezése és bebörtönzése.
A Navalnij-ügy okán eddig nem látott rendszerellenes tüntetéshullám söpört végig az országon, amit csak tetéznek az ország erősen nyersanyagközpontú gazdasági struktúrájából, a kivetett szankciókból és az orosz vezetés utóbbi időben feltárt korrupciógyanús ügyeiből eredő problémák.
Forrás: Portfolio.hu