Óriási felháborodás: Tóth Krisztina szerint a Bárány Boldizsár és Az arany ember is helytelenül ábrázolja a nemi szerepeket.
Tóth Krisztina, a Pixel, a Fehér farkas és a Párducpompa szerzője fejtette ki a véleményét többek között arról, mit venne ki az általános iskolai kötelező olvasmányok közül – szúrta ki a hvg.hu.
Elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét hozta fel.
Nem azért, mert nehezen olvasható és ezért kedvét szegné a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt.
„Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin.
Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér”
-részletezte, hozzátéve, hogy hasonló problémája van Szabó Magda Bárány Boldizsárjával is.
„Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le.
Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa ezzel szemben zord, kevés szavú.
Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját.
Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát.”
Mindezt rémesnek tartja, mert szerinte a gyerekek az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek.
Tóth Krisztina azt is elárulta, hogy Berg Judit Lengemesék című sorozatát viszont beemelné a kötelező olvasmányok közé.
Ennek okát nem fejtette ki az interjúban.