Az összes létező oltásprogramot veszélyeztetheti.
Egy említésre méltó mutációról kimutatták, hogy képessé teheti a vírust az immunrendszer kikerülésére.
Ez a mutáció (N439K) szintén a vírus tüskefehérjéjét módosítja, aminek következtében az immunrendszer által termelt antitestek kevésbé képesek megkötni és semlegesíteni a kórokozót.
Egy ilyen mutáció komoly kihívást jelenthet az oltási programok és az antitestbevitelen alapuló gyógyszeres kezelések számára.
Habár a N439K mutáns vírusvariáns jelenleg 12 országban van jelen, szerencsére hazánkban csak egy mintában bukkant fel eddig, és nem terjedt el.
Több nemzetközi kutatás is utal arra, hogy a vírus felszíni tüskefehérjéjében a D614G mutációt tartalmazó változat valamelyest fertőzőbb, mint az eredetileg Kínában kialakult vírus
– írják a kutatók.
A mutáció vírusterjedésre gyakorolt hatásáról még keveset tudunk.
Az is igazolható ugyanakkor, hogy a magyarországi első hullámot már szinte kizárólag ez a változat okozta, ezért az őszi járványhullám nagyobb kiterjedtségét ez a mutáció önmagában nem magyarázhatja.
A mutációk többségének nincs hatása a vírus biológiai viselkedésére.
A SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok –
például az influenzavírus – genetikai módosulásaihoz képest.
Ennek ellenére időnként bekövetkeznek olyan mutációk, amelyek befolyásolják a vírus fertőzőképességét vagy szervezetbeli viselkedését.
Fontos ezért folyamatosan figyelni az újabb és újabb vírusváltozatokat, hogy detektálni tudják ezek felbukkanását és nyomon kövessék a terjedésüket.