Egy különös kísérlet riasztó eredményekkel zárult: felfesti a ránk váró jövőt.
Néhány évvel ezelőtt egy Klaus Winter nevű amerikai kutató a Smithsonian Institute-ból (ami nagyjából megfeleltethető az amerikai MTA-nak) egy panamai kísérleti telep üvegházaiban ültetett el magokat 10 különböző trópusi növényfajtából.
Azt szerette volna megvizsgálni, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek bekövetkezése esetén milyen következmények fogják érni a trópusi növényzetet.
Azaz mely növények élik túl a klímaváltozást és hogyan is fog kinézni a bolygón a század legvégére, vagy akár már 2050-re.
Korábban azt gondolták, hogy a világ teljesen el fog sivatagosodni, és alapjában véve egy az egész Földet behálózó Góbi-sivatag lesz mindenhol, melyet csótányok fognak uralni.
A csótányról ugyanis ma is számos kutató úgy tartja, hogy mindent túlélnek, még a radioaktív sugárzást is.
Kevés vízzel beéri, élelem nélkül pedig szintén hosszú ideig elél, kvázi elpusztíthatatlan.
Visszatérve a kísérletre:
Klaus a magok egy részét kontrollcsoportként hagyta normális körülmények között nőni.
A legmelegebb üvegházban 39 fokos átlaghőmérsékleten kellett volna kicsírázniuk és nőniük, ami megegyezik azzal, ami a legrosszabb forgatókönyv szerint 2100-ra lesz a területen melegebb napokon (átlaghőmérsékletről beszélünk, tehát a maximum ennél magasabb is volt).
Az eredménye meglepte az Amazónia elsivatagosodásától tartó kutatókat, a hipotézis ugyanis az volt, hogy a trópusi növények néhány fokos hőmérséklethez nem, vagy csak nehezen fognak tudni alkalmazkodni.
A kísérlet eredménye azonban meglepő módon nem ez volt.
Kiderült, hogy bár voltak növények,melyek elpusztultak, a java részük sokkal gyorsabban kezdett el nőni és jóval nagyobb is lett.
Az eredmény magáért beszélt: 6-8 fokos átlaghőmérséklet emelkedés nem hogy hátráltatta, épphogy segítette bizonyos növények – a palánták nagyobb részének – növekedését.
Az eredetileg vizsgált tíz fajból mindössze kettő szenvedett a magas hőség miatt.
Ez pedig azt is jelentheti, hogy 2100-ra akár rengeteg növényfaj óriási méretűvé nőhet és sűrű hálózatot alkothat az alapvető meleg és a növekvő vízhiány ellenére is.
Az egész kutatás nagyon megosztó volt, máig sokan vitatják az eredményeket.
Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy még ma is nehéz megjósolni, milyen világ tárul majd elénk, ha a klímakatasztrófa szép lassan lezajlik a szemünk előtt.
A növények akkor is élni és virulni fognak, mikor mi már rég nem.
A klímaváltozás megváltoztatja a jelenleg ismert világunkat és egy újat hoz létre.