Nagy bajban lehetünk a covid-járvány miatt?
A pandémiás helyzet a munkaadók jövedelmezőségét, így a vállalati nyugdíjprogramokat is veszélyezteti.
Miközben az országok az elmúlt több mint egy évszázad legsúlyosabb közegészségügyi válságával küzdenek, a koronavírus-járvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági hanyatlás tovább rontotta a nyugdíjrendszerek amúgy is instabil állapotát, különösen a jövőbeni kilátásokat – derül ki friss Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatásból.
A gazdaság hanyatlása, a pénzügyi piacok mélyrepülése, a vállalkozások tömeges megszűnése, valamint a munkanélküliség emelkedése külön-külön is óriási kihívást jelent, de e hatások együttese új stratégiákat követel mind a munkaadók és a munkavállalók, mind az állam részéről.
Ehhez képest a kutatásban részt vett munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van tartalékterve, illetve mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik előre átgondolt, felépített stratégiával arra az esetre, ha már a tervezett nyugdíjba vonulást megelőzően kénytelen lenne abbahagyni a munkát
-írja a napi.hu, gazdasági információkra, friss elemzésekre hivatkozva.
A helyzetet súlyosbítja, hogy 36 százalék, vagyis minden harmadik megkérdezett úgy látja, munkaadója nem is segíti a nyugdíjra való felkészülését.
A megkérdezett munkavállalók 52 százaléka mondta azt, hogy jelenleg részesül valamilyen munkahelyi nyugdíjprogramban, igaz, ez nem feltétlenül jelent munkaadói hozzájárulást.
Így nem meglepő, hogy 2020-ban az Aegon nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) nem tudott elmozdulni a 0-tól 10-ig terjedő skála – közepes szakaszát jelentő – 6-os értékéről, és ezen mutatószám javulása a közeljövőben feltehetően nem is várható, hiszen a mostani, koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben a munkaadók számára már önmagában a jövedelmezőség fenntartása is rendkívüli kihívást jelent, sőt, jelentős részük elbocsátásokra kényszerül.
Mindez hosszútávú kockázatokra is rávilágít, mivel a dolgozók majdani nyugdíjjövedelmük 24 százalékát a munkaadók által üzemeltetett munkahelyi nyugdíjkonstrukcióktól remélik.
Ugyanakkor az állami nyugdíjrendszerek kihívásai miatt az egyénekkel szemben is fokozódik egyfajta elvárás, miszerint vegyék ki jobban a részüket nyugdíjaskori jövedelmük előteremtéséből.
A jelentés szerint a munkaadóknak, még a koronavírus-járvány jelentette nehéz helyzetben sem szabadna megfeledkezniük arról, hogy sokszor akár aprónak tűnő, a dolgozóik életében mégis meghatározó jelentőségű intézkedéssel segíthetik munkavállalóikat: például szakképzéssel vagy oktatással.
A 2020-as adatok alapján a dolgozók mindössze 34 százaléka tervezi, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével egy csapásra felhagy a munkával és nyugdíjba vonul, 57 százalék fokozatos nyugdíjba menetelre számít, valamint arra, hogy valamilyen formában nyugdíjas éveiben is dolgozni fog.