Grandiózus egyiptomi piramisokat, maja városokat és más küklopszi jellegű épületeket létrehozni hihetetlenül nehéz feladat, de egy templom boltozatát vagy egy egész utcát kis házakkal kifaragni egy hegyen, szintén elég ijesztő vállalkozás.
Ebben a tekintetben sok ókorszakértő úgy véli, hogy az indiaiak és kínaiak ugyanazon titok birtokában voltak, amikor az ilyen struktúrákat megalkották.
Az indiai Kondana titokzatos templomait nemcsak sziklába vésték, hanem grandiózus mintás oszlopokkal, több száz istenszoborral és hihetetlen motívumokkal díszítették.
És mindegyik tökéletesen passzol.
El tudod képzelni, hogy az ősi mesterek primitív eszközök segítségével tucatnyi és száz egyforma szobrot készítettek?
Mintha ez egy gyártási folyamat lett volna. De a szobrok a szikla részei, és soha senki nem öntötte ki őket, hanem a sziklákból vájták ki.
Ezeknek a rejtélyes múltkori leleteknek az egyediségét az adja, hogy a szobrokon az esetleges erózió ellenére sincsenek mikrorepedések, amelyeknek nyilvánvaló okokból a kőzet szerszámmal való durva megmunkálása során kellett volna keletkezniük.
De ez még több száz és ezer év után sem történt meg.
Mi a helyzet Petra városával Jordániában? Az egész város egyedi faragványokkal díszített, és sziklába van vésve.
Kora több mint 2200 év. Ugyanakkor a konstrukció nem nevezhető primitívnek.
Vannak utcák, lakóházak, szobrok, templom, sírok, szarvasmarha-karámok, komplex vízelvezető rendszer és tározók. Hogyan tudták mindezt a sziklába vájni a durva feldolgozás eszközeivel rendelkező primitív lakosok?
Az elmúlt száz év során több mint 70, sziklába vájt földalatti várost vagy települést fedeztek fel szerte a Földön. Az ilyen leletek főleg Indiában, Kínában és az arab országokban találhatók.
De ez még nem minden. Nemrég Dél-Amerikában két hasonló, ősi épületet ástak ki a szó szoros értelmében. És hány rejtőzhet még a sok tonna föld alatt?
A modern tudósok nem tudják megfelelően megbecsülni az időráfordítást és a kézművesek számát egy ilyen szerkezet létrehozásához.
A probléma az, hogy a városokat gyakran szilárd kőzetből hozták létre, ami abszurddá teszi az akadémikusok számításait. Például egy Kordana templom létrehozásához 500-600 kézműves 70-80 évnyi folyamatos munkájára lenne szükség.
Feltételezhető, hogy a fő üregek már léteztek, és barlangok voltak.
De ebben az esetben sem csökkentené jelentősen a munka befejezésének idejét a több száz egyforma szobor sziklából való kifaragása, fenséges oszlopok kialakítása és vízelvezető rendszerek lefektetése, mint Petrában.
A történelem ilyen zűrzavara miatt a paleokontakt elméletek különféle változatai, számunkra elérhetetlen varázslatok, hihetetlen technomágikus mechanizmusok merülnek fel.
Hogyan jöttek létre valójában az ilyen struktúrák?
Vajon az ókori emberek, akik szó szerint az élelemért és a túlélésért küzdöttek, egész életüket azzal töltötték, hogy templomokat vagy településeket faragjanak a sziklákba?
Akkor mi kényszerítette őket ilyen lépésre?
Hiszen könnyebb a felszínen lakóhelyet építeni, mint a sziklába vájni.
Forrás: ÚjVilágtudat