Október 25-én kezdődik a téli időszámítás, így vasárnap három órakor az órákat hajnali kettőre állítják vissza. Valószínűleg most utoljára.
Az EU tavaly határozott az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről, így a jövőben a tagállamok maguk dönthetnek, melyiket választják – a magyar kormány szándékai egyelőre nem ismertek, de ha a téli időszámításnál marad az ország, akkor most vasárnap tekerjük utoljára az óramutatókat.
Ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án még tekernek egy utolsót, ezúttal egy órát előre.
Magyarországon a Jobbik karolta fel elsőként az óraátállítás eltörlésének kérdését Magyarországon, Kepli Lajos képviselő már 2016-ban az eltörléséről nyújtott be határozati javaslatot a Parlamentnek.
Akkor gyakorlatilag semmi nem történt, 2018-ban aztán a gazdasági bizottság lefolytatta róla a vitát, de a javaslat azóta sem került a Ház elé – mondta Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a a 24.hu-nak.
Mivel Brüsszel a tagállamokra bízta a végső szót, a magyar kormányon múlik, hogy egy kormányhatározattal dönt róla, milyen időszámításnál marad az ország, vagy az Országgyűlés elé viszi a kérdést.
Nunkovicsnak nincs tudomása róla, hogy bármilyen tudományos vagy társadalmi fórumon megjelent volna a téma.
A különböző felmérések szerint viszonylag enyhe többség, az emberek 55-60 százaléka támogatná a nyári, 40-45 pedig a téli időszámítást.
Nagy kérdés azonban, hogy az EU hogyan kezeli majd az eltérő tagállami döntéseket?
Az időzónákat is figyelembe véve akár kétórás eltérések is adódhatnak szomszédos államok között, ráadásul minden rendszer nélkül. Nm hivatalosan Brüsszel arra kérte a tagállamokat, hogy lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket.
Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást energiamegtakarítási céllal.
Az emberi szervezetre gyakorolt hatása kapcsán a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására.
Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje.
A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.
Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket.
A kérdés tavaly az Országos Meteorológiai Szolgálat is állást foglalt.
Eszerint bár a magyarok többsége a nyári időszámítást preferálja, mert akkor este tovább van világos, a meteorológiai előrejelzések szempontjából nem ez a célravezető.
A döntéshozói körben egyelőre csak puhatolózás van a kérdéssel kapcsolatban
– mondta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az ATV-ben. Véleménye szerint a döntés nagyon lassan megy.