Még az ukrán tankönyvekben is hasonló szövegek szerepelnek, mint amiket Kijev a magyar nyolcadikos földrajzkönyvön számon kért.
De van még bőven érdekesség ezekben a könyvekben…
Emlékezetes, nemrég a kormánykritikusnak nevezett sajtó hírverése után az ukrán külügy is tiltakozott amiatt, hogy a nyolcadikos magyar földrajztankönyvben Ukrajna egy zászlóként van ábrázolva, amelyen az orosz medve, az Egyesült Államok és az EU civakodnak;
A kép mellett olyan leírás is szerepel, miszerint amúgy a Krím-félsziget lakosainak zöme orosz, vagy hogy az országban sokan beszélnek oroszul – s emellett nincsen benne a Krím orosz lerohanása, csak az, hogy „a két népcsoport gyakran szemben áll egymással.
Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért”.
A kijevi tiltakozás „torzított tényekről” szólt,
a követelések pedig az említett tankönyvben ezek „azonnali kijavításáról”.
Az eset kapcsán úgy döntöttünk, belenézünk akkor az ukrán tankönyvekbe is, vajon mit lehet azokból tanulni akár a Krím-félszigetről, vagy Ukrajna akár egyéb olyan részeiről, mint mondjuk Kárpátalja. (…)
De nézzük először az éppen forgatott nyolcadikos földrajzkönyvet, elvégre ennek a magyarországi párja váltotta ki a felháborodást.
Ebben olyan dolgok olvashatóak, mint hogy az ókori görög történetíró és földrajztudós Hérodotosznak és Sztrabónnak köszönhetően „van pontosabb elképzelésünk nagy és dicső földjeinkről”.
A könyvben és a többiben is az „ukrán földek”, „ukrán területek” elnevezés szerepel akár az ókorig visszavetítve.
Az ukránok (magát a népnevet önmagukra még évszázadokig nem alkalmazták) kapcsán a földrajzkönyv citálja Johann Baptiste Homann térképét, mondván,
„Ukrajna – a kozákok földje” címmel szép, részletes és gazdag térképet készített erről a területről, és valóban, az 1720-ban készült színes-szagos térkép apró képén beszínezve látjuk a mai Ukrajna dupláját jelmagyarázat nélkül.
A könyv nem habozik kijelenteni: az ukránok lakta terület jóval nagyobb a mai Ukrajnánál.
A dolog szépséghibája, hogy belenagyítva a térkép eredeti verziójába gyanússá válhat, hogy
olyan területek is rajta vannak, mint a Krím-félsziget, Moldova, sőt: Erdély(!).
S ha megnézzük a térkép eredeti – a tankönyvben kisilabizálhatatlan – címét, ott díszeleg: „Ukrania quae et Terra Cosaccorum cum vicinis” – vagyis: Ukrajna, amely a kozákok földje, szomszédaival.
Csepp történelmi kitekintések még ezen belül, miszerint „az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá Nyugat-Ukrajna tartozott (Kelet-Galícia, Észak-Bukovina, Kárpátalja), amely az ukrán földek 20%-át képezte”, továbbá, hogy az ENSZ alapító tagjaként is jegyzik magukat a Szovjetunió tagjaként (1945), a „ruszinság” szó magyarázata pedig így szól:
„politikai irányzat, amely azt szeretné, hogy Kárpátalja szláv népességét külön nemzetként ismerjék el.
Az elnevezés onnan származik, hogy a kárpátaljai ukránok a 19. századig ruszinoknak nevezték magukat”.
Forrás: székelyföld.ma