A tömeges bevándorlás ösztönzésével és a külföldi lakosok szavazati jogának megadásával teremtenének egy új országot.
Toshimitsu Motegi a Liberális Demokrata Párt (LDP) politikusa, és 2019 szeptembere óta az ország külügyminisztere.
Toshimitsu Motegi a Liberális Demokrata Párt (LDP) politikusa, és 2019 szeptembere óta az ország külügyminisztere.
Egy kérdezz-felelek beszélgetés során Motegi elmondta, hogy “nemzeti elképzelése” azt jelenti, hogy Japánt a 21. században egy “diverzifikált, többnemzetiségű társadalommá kell alakítani” a világ minden tájáról érkező tömeges bevándorlás útján.
Ezt úgy is el lehetne érni, ha elismerik az angolt az ország második nyelveként, és “választójogot adnak a letelepedett külföldieknek”.
Az ország lakossága etnikailag 98,1% japán, a következő legnépesebb etnikum a kínai, csupán 0,5%-os aránnyal.
Az országban rendkívül alacsony a bűnözés, és a terrorizmus nagyon ritka.
Még 2017-ben, a menekültválság csúcspontján kiderült, hogy Japán megtagadta a menekültek 99%-ának belépését az országba, és 2016-ban mindössze 28 kérelmet fogadott el.
Még 2018-ban az Egyesült Államokban a baloldaliak azt kezdték követelni, hogy Japán vegye át a multikulturalizmust, mert egy félig japán teniszező, akinek az apja haiti-amerikai, megnyerte a US Open-t.
A Daily Beast egyik cikkében Jake Adelstein, “Japánnak olyan ‘idegen vérre van szüksége’, mint Naomi Osakáé” című cikkében elismerte, hogy a korlátozott bevándorlás, az etnikailag homogén Japán miatt alacsony a bűnözés, és hogy évente a lövöldözések száma egyjegyű…
De azt állította, hogy ennek oka az erős rendészeti és fegyverzet-ellenőrzési törvény.
Azt állítva, hogy Japánban “az idegengyűlölet mélyre nyúlik,” Adelstein arra ösztönözte az országot, hogy csökkenő születési aránya miatt “hozza létre azt a többnemzetiségű társadalmat, amelyre szüksége van a túléléshez és nemzetként való boldoguláshoz”.
“A fogyó népesség mellett a nemzetközi házasságok száma kissé növekszik, így Japánnak el kell döntenie, hogyan lehet leküzdeni a rasszizmust, befogadni a multikulturalizmust és a toleranciát, ha fenn akar maradni,”
– mondta, felhívva a figyelmet egy ENSZ migrációs tervre, amely azt javasolja, hogy ahhoz, hogy a munkaképes korú népesség állandó maradjon, Japánnak “33,5 millió bevándorlóra lenne szüksége 1995 és 2050 között”.
A japán nép nagyrészt ellenzi a tömeges bevándorlást, még a kínai menekültekkel szemben is ellenségeskedést tanúsít, annak ellenére, hogy ők a lakosság kis részét teszik ki…
Sokak szerint ezzel japán tulajdonképpen megássa a saját sírját.
Mások egyenesebben fogalmaznak és azt mondják, hogy Japán Trianonja fog végrehajtódni, kulturális és demográfiai értelemben.
Az egész azért nagyon szomorú és aggasztó, mert ez a tendencia eddig csak Nyugat-Európában volt megfigyelhető:
hogy egész országok dobják el nemzeti identitásukat, hogy kevert fajú társadalmat hozzanak létre.
És láthatjuk, mennyire jött ez be például a franciáknak vagy a németeknek, akik sorozatos terrortámadásokkal, erőszakhullámmal szembesülnek.
Forrás: ÚjVilágtudat