Titok az iszapban? Egyesek szerint Hutlantiszt heverhet a mélyben, mások kincseket, ősi struktúrákat sejtenek…
Mit rejt a Balaton mélye a legújabb kutatások szerint?
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava.
Több millió évvel ezelőtt még élénk vulkanikus tevékenység zajlott a környéken, aminek nyomai a mai napig láthatók az északi partvonalon.
A ma ismert összefüggő vízfelület körülbelül ötezer éve alakult ki a sekély mederben.
Ráadásul otthont adhatott ezen időszakok alatt rengeteg olyan ismeretlen népcsoportnak amikről még ma sem tudunk…
Ez a vízszintingadozás nagyon fontos, ugyanis a történelmünk során a tó partján épült falvak, városok egy része hol víz alá került, hol kiemelkedett, s ezeknek a romjai ma is láthatóak a tó fenekén.
Az északi parton végzett ásatásokon eszközök kerültek elő, illetve egy kereskedelmi út nyomvonalát is megtalálták.
Az ókorban a rómaiak hoztak létre a tó mentén településeket, fontos közlekedési útvonalakat (ma is használunk közülük jó párat), várakat építettek (ezeket később pogányvárként emlegették), és hajóztak is a tavon.
Egy 1700-as években készült katonai térkép viszont egy létező szigetet jelöl a Balatonban a mai Tihany, mások szerint Örvényes közelében.
A halászlegendák szerint egy egész elsüllyedt falut rejt a mély, amelynek harangtornya sokáig kilátszott a víz alól.
Hogy egy régi római településen hoztak-e létre újra falut, vagy sem, nem tudni.
1935-ben tárgyi bizonyítékot találtak arról, hogy a római korban épült települések, használati tárgyak egy része bizony a tó iszapjában rejtőzik:
Egy ép, római korból származó korsót hoztak a felszínre Örvényes közeléből. 1957–59-ben Tóth Lajos és Szentléleky Tihamér muzeológusok próbáltak utánajárni a rejtélynek.
Vizsgálódásuk megállapította, hogy valóban léteztek közvetlenül a partra épített római települések, és az akkori aszálynak köszönhetően ezek nyomai ma is a víz alatt rejtőznek Tihany és Örvényes közelében.
Búvárok segítségével érdekes tárgyak, érmék kerültek elő az iszapból, ám a további vizsgálódás valamiért elmaradt.
Nem kutattak Galerius császár palotája után sem, amit mindkét muzeológus Örvényeshez közel határozott meg, és nem néztek utána az elsüllyedt, harangtornyos falunak sem.