Egy múltbéli eseménysort elemezve kijelentették, hogy újra megtörténhet.
Alapvetően formálná át a világunkat, és a földi élővilág 98%-át kipusztítaná.
Itt az ideje megkongatni a vészharangot? Utána jártunk, mekkora is a veszély.
Egy új kutatás eredménye alapján a 359 millió éve, a devon-karbon időszakok határát jelző kihalási hullám oka az volt, hogy bolygónk ózonpajzsa rövid időre eltűnt, s ez egybeesett egy jelentős felmelegedési időszakkal is.
Két fázisból állt a devon időszak végének kihalási hulláma, először egy, a tengerek oxigénszegénysége miatt a tengeri élővilág egy része pusztult el, majd, kb. 300 ezer évvel ezt követően a szárazföldek és a sekély, édesvízi élőlények következtek.
Ez utóbbiakat a most napvilágot látott angol kutatás eredménye alapján UV-B sugárzás miatt pusztultak el
Az UV-B sugarak igen nagy részét elnyeli a bolygónk ózonpajzsa, s csak egészen kevés jut a felszín közelébe, amelyet az élőlények különböző pigmentekkel ki tudnak védeni.
Ha azonban a megszokottnál erősebb az UV-sugárzás, azzal már nem bírnak el, s a DNS-károsító hatások révén végzetes változások következnek be az élő szervezetekben.
A Southamptoni Egyetem és a Cambridge-i Sedgwick Földtudományi Múzeum kutatóinak közös, a Science Advances folyóiratban közzé tett tanulmányában grönlandi kőzetmintában talált növényi mikrofosszíliákat vizsgáltak meg, a kőzetrétegek tartalmazzák a teljes kihalási hullámidőszakot.
A kőzetekből sósavval kioldották a pikkelyfák és más ekkor élt növények spóráit (a virágos növények jóval később jelentek csak meg, kb. 174 millió éve), és mikroszkópos elemzésnek vetették őket alá.
Ezek a vizsgálatok vezettek el a következtetéshez, ami a megnövekedett UV-sugárzáshoz köti a kihalási hullámot, amely így a szárazföldeket és a sekély vizek élővilágát érinthette.
Ez azért nagyon nagy probléma, és azért rendkívül aggasztó, mert a tudósok szerint ez a “közeljövőben” újra megtörténhet.
Különösen azért, mert egyszer már lezajlott.
A növények közt egyesek átvészelték az időszakot, mások odavesztek, ám a teljes erdei ökoszisztémák összeomlottak.
A mai modern érában is hasonlóan söpörne végig az ózonpajzs eltűnésével, vagy meggyengülésével járva.
Az emberiség valószínűleg nem élné túl ezt a katasztrófát, csakis abban az esetben, ha a Földkéreg legmélyén, több km mélyen létesítenénk óvóhelyeket – állítják a tudósok.
Ugyanakkor hatalmas szerencséje van az emberi fajnak, mert jelenleg bár vannak újonnan kialakuló ózon “gyengeségek”, a legtöbb ózonlyuk mintha gyógyulni látszana.
Azonban az Ördög nem alszik.
Ma még nem tiszta, hogy leggyorsabb esetben mennyi idő alatt pusztulna el minden, ha hirtelen elvékonyodna az ózonpajzs, de a földi élővilág túlnyomó része elpusztulna.