A Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) klimatológusai az Atmospheric Chemistry and Physic folyóiratban megjelent tanulmányában megdöbbentő dolgok vannak.
Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a repülőgépek hajtóműveiből távozó égéstermék – például a kén- és nitrogén-oxidok, valamint a koromszemcsék – kondenzációs magokként szolgálnak a légköri vízpárának.
Kellő magasságban ez a víz kicsapódik, kifagy.
Ezek a jégkristályok akár órákig is a légkörben maradhatnak, hideg felhőket alkotva, amelyek jelentős mennyiségű hőt ejtenek csapdába – többet, mint amennyit a gépek hajtóművéből kiáramló szén-dioxid.
A DLR kutatói szerint a kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik, és így melegedést okozhatnak.
Ez a hatás a hatás napszak és az időjárási körülmények függvényében is változik.
A német légkörkutatók már korábban kimutatták:
Hogy a kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak.
A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot.
A kutatók úgy vélik, hogy ez rövid távon még komolyabb következményekkel járhat, mint a repülők szén-dioxid-kibocsátása.
Azt azonban ők is kiemelik, hogy hosszú távon az üvegházhatású gázok jelentik a nagyobb problémát.