Ez nagyon durva…
Durva elszabadult infláció olyan fokú megélhetési gondokkal sújtja a magyarokat, amilyenekre a Fidesz 2010-es országfoglalása óta nem volt példa.
Ebben a nehéz anyagi helyzetben a naiv tévénéző együttérző, szociálisan érzékeny szellemiséget várna el Mészáros Lőrinc TV2-jének szerkesztőitől.
Amit a magyarok ehelyett kapnak, az még a Viasat3 tenyérbe mászó veretését, a Feleségek luxuskivitelben című trashreality élményét is alulmúló szociális izgatás: a Kőgazdag fiatalok nézői hétköznap esténként nyolc dúsgazdag kölyök fényűző életébe pillanthatnak be
– persze csak ha bírják idegekkel.
Az első kérdés, ami erről a szemérmetlen jóléti bujtogatásról az egyszeri magyar értelmiségi eszébe jut: a rendszer kommunikációs döntéshozói hogy merészelik ezt?
A közvetlenül ezután felvetődő kérdés pedig: van-e olyasmi, amit nem tehetnek meg büntetlenül?
A jelenség magyarázata pedig alighanem éppen ez: ők sem tudják, hogy létezik-e bármi, amit ne követhetnének el következmények nélkül, úgyhogy ettől a műsortól várják, hogy kiderítse.
A Kőgazdag fiatalokhoz nyilván kormányzati mérések sora tartozik:
Tényleges célja a hazai jobbágytársadalom tűrőképességének tesztelése – egy évvel az önkormányzati és EP-választás előtt viszonylag biztonságosan kideríthető, hogy a magyarok az arcátlan Katára lesznek-e dühösek aljas és nemtelen hergeléséért, vagy a sérelem a tévétársaság névleges gazdájára, Mészáros Lőrincre, netán a nemzetitőke-felhalmozás formátumtulajdonosára, Orbán Viktorra is visszaég-e.
A rogáni kommunikációra vonatkozó jelek pedig egyelőre kielégítőnek tűnnek:
A magyarok nagy többsége nem az értelmiség kulturális referenciájával tekint a Kőgazdag fiatalok irritáló hencegésére, úgyhogy készséggel megbotránkozik Kata viselkedését látva, de nem érzi úgy, hogy joga van olyan nagy hatalmú emberekre neheztelni, mint Mészáros Lőrinc, Rogán Antal vagy Orbán Viktor.
Az elit persze soha nem tudhatja biztosan, meddig feszítheti a húrt – az efféle műsorok funkciója, hogy a társadalmi feszültség mértékéről az ország urainak jelt adjanak.
Forrás: Puzsér Róbert – Magyar hang