Ez már biztos – jelentették ki.
Pár év múlva a Földbe csapódhat egy objektum, ami alapjaiban változtathat meg mindent.
A most közeledő tárgy pedig jó eséllyel be is fog csapódni a Föld felszínébe.
Nem véletlen, mert így tervezték.
Az egykori szovjet Vénusz-szondát arra tervezték, hogy landoljon a Vénuszon, így jó eséllyel túléli a Föld légkörének terhelését.
1972-ben a felbocsátást követően a szonda, amelyet akkori szovjet szokás szerint először 196×215 kilométeres parkolópályára juttattak, s innen kellett volna továbbindulnia.
Ehhez a hajtómű 245 másodperces működésével jutott volna, ám fele ennyi idő után leállt, így pedig nem tudott megszökni a Föld gravitációjából s erősen elnyúlt, 205×9805 kilométeres, alacsony Föld körüli pályán kering azóta is.
Az ilyen űreszközöket anno a szovjetek egyszerűen átkeresztelték, így lett a Vénuszra szánt szondából Kozmosz–482.
Az eredeti szonda több részből állt, beleértve a hordozórakéta fokozatait is, ezek már korábban visszatértek a légkörbe s elégtek, legutoljára, 1981-ben – nagy valószínűség szerint – az a platform, amely magát a leszállóegységet vitte volna el a Vénuszig.
Maradt tehát pusztán a vénuszi leszállóegység, amely rótta útját bolygónk körül, és az 1972-023E jel alapján azonosítják a műholdkövető intézmények.
Az idő azonban eljárt felette, s az elmúlt 50 évben a pályája magasságából fokozatosan veszített, mivel a pálya alacsonyabb része a mégoly ritka felső légkörben fokozatosan fékezte a járművet.
A pálya távolpontja 5 évtized alatt több mint 7700 kilométerrel csökkent, 2022. május elsején már csak 198×1957 kilométeres magasságban keringett az eszköz a The Spacereview elemzése szerint.
Az alábbi videón a hibás űrszonda egy átvonulása látható, amelyet az elemzés szerzője, Marco Langbroek, a Delfti Műszaki Egyetem és a Leideni Obszervatórium űrbiztonsági szakembere készített.
Az űrszonda a számítások szerint 3-4 év múlva, valamikor 2025-26-ban belép majd bolygónk sűrűbb légkörébe – és feltehetőleg nem ég el benne, hisz eredendően arra tervezték, hogy a Vénusz rendkívül sűrű és forró légkörén keresztül képes legyen landolni belső szomszédunkon. A kb. 1 méteres, gömbszerű leszállóegység 495 kilós, és igen nagy eséllyel egyszerűen bolygónkba csapódik majd – senki se gondolja azt, hogy az 50 éves fékezőernyő-rendszere még működőképes.
A szonda-roncs pályája alapján a becsapódása az északi és a déli 52. szélességek közti területen bárhol lehet, ekkora időtávból még nem lehet kiszámolni ennél szűkebb régiót. E területbe hazánk is beletartozik, ám, mivel még mindig az óceánok bolygója a Föld, a legnagyobb esélye annak van, hogy valahol az óceán vizében „landol” majd a szonda maradványa