Régóta heves viták tárgya, hogy Jézus hol lehelte ki a lelkét. A legújabb vizsgálatok pontot tehetnek az ügy végére?
Golgota Hegy Jeruzsálemen kívül, Jézus kivégzésének helye.
A mai napig megy a vita róla, hogy pontosan hol is van.
A név maga a zsidó-arám gulgólet-gulgótá’ szóra vezethető vissza, jelentése: koponya. Egy régi hagyomány szerint ezen a helyen temették el az első embert, Ádámot is.
Krisztus keresztre feszítésekor pedig a Messiás vére ráfolyhatott az első ember koponyáűjára, ezzel “bezárva a kört”.
Origenész úgy vélte, hogy Ádám koponyájával áll összefüggésben az elnevezés, amelyre Jézus vére hullott, midőn halálakor a sziklák megrepedtek.
Hieronymus viszont az ezen a helyen kivégzettek koponyáival hozza kapcsolatba. Minden valószínűség arra mutat, hogy a hegy koponyához hasonló formája áll az elnevezés hátterében, de még az is kérdéses mind a mai napig.
Jézus megfeszítésének helye (Mt 27,33; Mk 15,22; Jn 19,17), amely akkor a városon kívül (Mt 27,32), egy kert közelében (Jn 19,41), forgalmas út mentén lehetett, melyhez a sziklasírnak is közel kellett lennie (Jn 19,41).
A sziklasír pontos helyét a sok-sok változás miatt nehéz meghatározni. Vannak, akik szerint a mai Jeruzsálem ÉNY-i fala húzódik fölötte.
Olyanok is akadnak, akik a valódi Golgotának a várostól É-ra lévő dombot tekintik, mely a damaszkuszi kapun kivezető úttól K-re az ún. Jeremiás barlangja felett áll.
A hagyomány azt tartja, hogy Nagy Konstantin megtalálta a kereszt helyét, s köréje rotundát, a szent sír fölé pedig pompás templomot építtetett.
A templomba aránylag kevés változtatással beépítették a Golgota szikláját és a másik sziklát, melyben Jézus sírja volt, lehordva a sír fölötti mészkőtömeget.
Ez a templom 614-ben tűzvész áldozata lett. Többször újraépítették, hiszen ismételten megújuló tüzek pusztították. 1140-49-ig terjedő években a szent sír és a kereszt helyére nagy, román stílű templomot emeltek, melynek alapjai ma is megvannak.
Ennek ellenére a szent hely hagyománya máig vitatott.
Vannak, akik azt állítják, hogy a Jeruzsálemben végzett ásatások és régészeti felfedezések megerősítik a golgotai kereszt és a szent sír helyéről a Kr. u. ötvenes évekig visszavezethető hagyományt.
A leletek közül legfontosabbak a templom területén feltárt és a vizsgálatok szerint 1. szd.-ból származó ókori zsidó sziklasírok és a hasonló korú falmaradványok.
Mondanunk sem kell, hogy Jézus halálával kapcsolatban is rengeteg ellentmondás van.
Egyesek szerint nem is halt meg a kereszten, hanem csak tetszhalott állapotba került, m ások szerint nem is ő volt az, akit feltettek a keresztre.
Ez utóbbiról beszél egy állítólagos Barnabásnak tulajdonított apokrif evangélium is.