A magyar virológus szakember figyelmeztet: sokkal több módon mutálódhat hamarosan a majomhimlő, mint a covid!
A majomhimlő május elején kezdett el terjedni világszerte, a tünetek, valamint a terjedés sebessége azonban szokatlannak mondható ahhoz képest, amit a szakértők eddig Afrikában tapasztaltak.
A terjedés epicentruma Európában van, mivel az eddigi 2103 regisztrált fertőzött közül 84 százalékot kontinensünkön regisztráltak.
Kemenesi Gábor a 24.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy a vírus akár még tovább is fejlődhet Európában.
Hangsúlyozta:
aA korábbi járványok közül a legnagyobb, 2017-es is „csak” néhány száz megbetegedést okozott Nigériában, és a betegségről, a tünetekről szerzett eddigi ismereteket is az afrikai esetek által rögzítették.
Eszerint a vírus valamilyen állatról emberekre jutva, közöttük főként a közeli kontaktust jelentő családi, otthoni közegekben terjed.
A megfertőződés után 5-13 nappal jelennek meg az első tünetek – fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, fej- és izomfájdalmak –, majd a lázat követően 1-3 napon belül felbukkannak a kiütések is, amelyek a fejtől kiindulva a test többi részére is átterjednek, majd később feltelnek, kifakadnak és leszáradnak.
Ez az a »tankönyvi« tudásunk, amit az Afrikán kívüli, önálló terjedés nagyon sok ponton át fog írni, amit nekünk a sikeres védekezés érdekében a lehető leggyorsabban le kell követnünk
– mondta Kemenesi Gábor.
A virológus hangsúlyozta azt is, hogy már most is jelentős változásokat látnak a tüneteknél.
Ebben a fázisban a járvány még könnyebben kezelhető. Nagyon fontos lenne minél hamarabb felderíteni és elfogni, mielőtt kitör a közösségből, és kevésbé átlátható módon terjed a társadalom szélesebb rétegeiben vagy más közegekben
– fogalmazott a virológus.
Arról, hogy mennyi esély van a majomhimlő mutálódására, Kemenesi Gábor azt mondta: a kutatók helyzete most nehezebb, mint a koronavírus esetében volt.
A majomhimlőt nem lehet a SARS-hoz hasonlítani, sokkal bonyolultabb vírusról van szó. N
agyobb a genomja, több a génje, ami azt jelenti, hogy sokkal több helyen jelenhet meg változás
– magyarázta Kemenesi Gábor.
A virológus az interjú végén hangsúlyozta: a majomhimlő jelenleg nem jelent kockázatot az utca emberére nézve, a tömegközlekedésen jó eséllyel senki sem fogja elkapni.
A tudósok is csak amiatt aggódnak, hogy a vírus az emberek közt szélesebb körben, vagy akár az állatok közt is terjedni kezdhet, aminek révén továbbfejlődhet, és állandóan cirkulálhat Afrikán kívül is.
Létezik 30%-os halálozási arányú törzse is, ez viszont aggasztó, azonban szerencsére nem ez terjedt el szélesebb körben Európában.
Viszont bármikor megindulhat ez is a kontinens felé…