A társadalom összeomlása és az emberiség vége közeleg a tudósok szerint.
Veszélyt jelent, hogy nem vizsgálták még kellő mélységben a globális felmelegedés potenciális következményeit:
A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint fontos lenne behatóbban tanulmányozni, mi történhet a lehető legpesszimistább forgatókönyv szerint.
A tudósok úgy vélik, globális katasztrófahelyzetet is kialakíthat a felmelegedés, erről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban írtak.
Véleményük szerint ez segíthetne abban, hogy az emberiség többet tegyen, ellenállóbbá tehesse magát és mindenkit tájékoztasson.
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testületet (IPCC) arra biztatták, hogy a jövőben készítsenek jelentést ebben a témában.
“Az éghajlatváltozás már szerény mértékű felmelegedés esetén is katasztrofális következményekkel járhat.
Az éghajlatváltozás minden tömeges kihalási eseményben szerepet játszott.
Segített birodalmak bukásában és alakította a történelmet”
-mondta a kutatás vezető szerzője, Luke Kemp, a cambridge-i Centre for the Study of Existential Risk munkatársa.
Véleménye szerint a katasztrófákhoz vezető utak nem korlátozódnak a magas hőmérséklet közvetlen hatásaira, például a szélsőséges időjárási eseményekre.
“Az olyan hatások, mint a pénzügyi válságok, konfliktusok és új betegségek kitörése más csapásokat is kiválthatnak, és akadályozhatják a potenciális katasztrófákból, például az atomháborúból való kilábalást”
– tette hozzá.
A kutatók szerint keveset kutatják jelenleg azt, hogy mi következik be, ha
3 Celsius fokkal melegszik fel a Föld átlaghőmérséklete.
A következő négy területet tartják különösen veszélyesnek, ezért a kutatások terén is ezeket látnák szívesen kiemeltként:
- éhínség és alultápláltság,
- szélsőséges időjárás,
- konfliktusok,
- vektorok által terjesztett betegségek.
“Minél többet tudunk meg bolygónk működéséről, annál nagyobb okunk van az aggodalomra.
Egyre inkább megértjük, hogy kifinomultabb és törékenyebb szervezet annál, mint amit hihettünk. Számolnunk kell a katasztrófával, hogy elkerülhessük azt”
– fűzte hozzá Johan Rockstrom professzor, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója.