Eddig mindannyian hazugságban éltünk… Ferdítések és elhallgatások Jézus igazi kilétével kapcsolatban, a Vatikáni leárnyékolás által! Ez az egész emberiséget megváltoztathatja!
Nézzük csak hol vannak az apró ferdítések és elhallgatások Jézus igazi kilétével kapcsolatban, a Vatikáni leárnyékolás által!
Galilea= Gojim föld, nem zsidó föld, a szkíta-arámi Jézus lakhelye, a gój kifejezés is ebből ered. Goj= Minden nem zsidó népre mondták.
Jelentése: Nem zsidó disznó, emberbőre bújt állat. Éli= a szumer-pártus-szkíta népek (arámik, káldeusok, hun-magyarik stb.) így hívták a mindenkit Szerető Egy igaz Istent, aki a Káldeusi Ősi Szövetség Szerető Istene. (Ebből vették át a zsidók az egyisten hitet, de egy saját „istent” fabrikálva, „aki” csak őket szereti.
Jézus maga meg is nevezi, hogy ki is valójában a zsidók Jahve „istene: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni.
Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság.
Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” Jézus a kereszt halálakor is Élit emlegeti: „Eli Eli Lama sabagtani!” Azaz, „Én Istenem/Élet Istene, Istenem/Élet Istene, emeld fel a te szent fiadat, a megsebzettet!”
Jézus meggyógyítja a gadarai megszállottat. Az ördögök azt kérik Jézustól , hadd menjenek a legelésző disznónyájba.
Következtetés: Ezek a disznók nem vaddisznók, hanem házi disznók, tehát tenyésztik őket. A zsidók nem ettek disznót, sőt, nem is tenyésztetek disznót, mert „tisztátanannak” tartották” őket. (Bagoly mondja verébnek!). Tehát ottani nem zsidó őslakos népek, a szkíta-arámi népek tenyésztették őket.
Mária, Jézus anyja templomban táncolt. A zsidók a saját „templomaikba” be sem engedték a nőket.
Következtetés: Mária nem zsidó „templomban” táncolt, hanem szkíta templomban. Jézus az utolsó vacsorán vérszövetséget kötött a tanítványaival, ez pedig hasonlít a szkíta-hun-magyar nemzet vérszövetségére, mikor Nimród és Atilla vére, Árpád hazatért a Kárpát-medencébe.
Nemzetünk, a szkíta- pártos- hun- magyar több hullámban tért haza az őshazába, a Kárpát-medencébe.
Így hazatérő volt a „csak” legendának tartott Hunor és Magyar, valamint később Atilla és Árpád.
Megjegyzés: A Mi Hunorunk és Magyarunk legalább annyira létező személyek voltak, mint egyesek Izsákja.) A zsidóknál elképzelhetetlen volt a vérszövetség, mert azt tisztátalan dolognak tartották.
Náluk a véráldozat volt, mikor valakit megöltek. A hivatalos zsidó Ószövetségben, a Királyok Könyvének II. 17,24-ben a zsidók elszólják, hogy a mózesi megszállás előtt itt más népek laktak, nevezetesen szumír-szkíta népek, akik Babilonból valók.
(Babilon volt másod őshazánk, az ókori keleti Szumer- Hunghar- Maghar Birodalom, Nimród ősapánk birodalmának fővárosa, illetve a későbbiekben a Pártos- Hun-Magyari Birodalom fővárosa is, amely utóbbi birodalmat Arszák uralkodónk hozott létre.
Arszák neve egyébként uralkodót jelent, és Arszák nevéből ered az ország kifejezés is. Babilon annyit tesz, Ég Kapuja.
Érdekes, hogy az első őshazánkban, vagy mondjuk úgy, az őshazánkban Bábolna neve is ugyanezt jelenti.) Galilea nem zsidó földet jelent,.II. Sargon asszír király ide telepítette a szkíta-arámi népeket Babilonból. II. Sargon sajnos egy időre leigázta a Szumer- Hun- Magyari Borodalmat. S most lássuk, mit ír a hivatalos zsidó Ószövetség:
„És más népeket telepített be Asszíria királya Babilonból, Kutából, Avátból, Hamathból és Sefarvaimból, és beszállítá őket Samaria városaiba Izrael fiai helyett.
(Királyok Könyve II., 17,24). Jellemző a zsidókra, hogy már akkor „Izrael fiai helyett” kifejezést használják, amikor még a zsidók sehol nincsenek. Ugyanis azt a hivatalos zsidó Ószövetség már „elfelejti” megemlíteni, hogy már II. Sargon előtt is szkíta-arámi népek élnek itt, a mai Palesztina és Libanon térségében.
Ez pedig az óegyiptomiak és a hettiták háborújáig vezethető vissza, amikor is a két szkíta nép sajnálatos módon hadban állt egymással.
Ezt most nem részletezem, a lényeg, hogy a szkíta- hettiták (hétországosok) megalapították a szkíta- arámi Kánaán fővárosát, Uru- Solymát, vagy Hiero Solymát, vagyis a Szentlélek Isten városát.
A sólyom Isten Szentlelkét jelképezte. Érdekes, hogy a fehér hunokhoz tartozó nipponok, vagyis japánok városát Hirosimát is sólyom városnak nevezik.
Az eredeti szöveg így van: „És más népeket telepített be Asszíria királya Babilónból, Kutából, bálványimádókat Hámátból és Sippárból.”
Bálványimádónak nevezték azokat, akik nem a zsidók gyűlölettől átitatott Jahve „istenében” hittek, hanem a Káldeusi Ősi Szövetség Istenében, aki mindenkit szeret, s aki elküldi a Fény Fiát, a Világ Világosságát. Lám, a Fény fia meg is született, Jézus néven, a szkíta- arámi Galilleában, ahová Babilonból királyi küldöttség érkezett.
Következtetés: Jézusról tudták, hogy ki, s hogy a szumer-szkíta nemzetség egyik ágából származik. Egy zsidót nem látogattak volna meg, de egy szkíta- galileait annál inkább. S most emeljük ki a hivatalos zsidó Ószövetségből a lényeget:
„És más népeket telepített be Asszíria királya Babilonból ()és beszállítá őket Samaria városaiba”.
Tehát Szamaria és Galilea szkíta- arámi lakói nem voltak zsidók. Mit is mondanak Jézusnak a zsidók? „Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?”
Tehát tudták, hogy Jézus nem zsidó, hanem szkíta- arámi- galileai. S mint már említettem, bálványimádónak és mindenféle „ördögnek, gonosznak” tartották” azokat, akik nem a zsidók Jahvéjét imádták. Mit is felel nekik Jézus? „Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.” Tehát csak azt tagadja, hogy „ördög” van benne, de származását nem.
Jézus többször jelzi, hogy az ő Istene nem azonos a zsidók Jahvéjéval:
„Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, aki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek.” „Ha ti ismernétek az én Istenemet, szeretnétek engem, de nem ismeritek”.
Figyeljük meg, hogy Jézus következetesen a „ti Istenetek” kifejezést használja, s többször jelzi is, hogy ő nem zsidó. „Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat.” Itt is megfigyelhető, hogy Ábrahámot úgy nevezi meg a zsidóknak, hogy a „ti Atyátok”, tehát ezzel is jelzi, hogy mi az ő származása.
A zsidók egyébként Jézust a gyűlölködő Talmudjukban „az istentelen” (?!) Nimród vérének tartják.
Megint más kérdés, hogy Nimród nem istentelen, hanem a szumer-szkíta egyistenhit követője, Éli tisztelője és a Magar Hun ősapja.