Soha nem találjátok ki, hogy melyik a Földön ma is beszélt legrégebbi nyelv!
A kimondott szavak nem hagynak nyomot a világban, így az emberi nyelv eredetének megismerése trükkös dolog lehet.
A nyelv is állandó változásban van, a szavak és jelentésük minden generációval átalakul és változik. Ennek megfelelően szinte
lehetetlen vállalkozás, hogy egyetlen nyelvet emeljünk ki a világ legrégebbi nyelveként.
Ennek ellenére számos olyan nyelv létezik az ókorból, amelyeket még ma is beszélnek, és ezek mindegyike megvilágítja az emberi történelem egy
lenyűgöző részét.
Kr.e. 400 körül a héber megszűnt rendszeres beszélt nyelv lenni, és majdnem halott nyelv lett.
Azonban a cionizmus felemelkedése a modern
korban biztosította a nyelv újjáéledését, és mára kilencmillióan beszélik, leginkább Izraelben, ahol ez a hivatalos nyelv.
A modern héber eltér a bibliai változattól, ahogyan az több ezer év után várható, de lehetséges közvetlen szálakat találni a kettő között.
A szanszkrit egy másik nyelv, amely az ókorban a vallásból fakadt, és a Védák, a hinduizmus szentírásainak, valamint a buddhizmus és a
dzsainizmus történelmi szövegeinek köznyelveként szolgált.
A hindu szövegeket i.e. 1200 körül írták, ami azt jelenti, hogy a nyelv több mint 3000 éves múltra tekint vissza.
Valamilyen formában ma is beszélik, bár elsősorban hindu papok használják vallási szertartások során. Becslések szerint az indiaiak kevesebb mint 1 százaléka beszéli a nyelvet, és mindössze 14000 ember vallja elsődleges nyelvének.
Öröksége azonban tovább él.
A szanszkrit az indoeurópai nyelvek széles családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy egyértelmű kapcsolata van az
angol, francia, portugál, spanyol, orosz és sok más, Európában széles körben beszélt nyelvvel.
A latin egy másik nyelv, amely hatalmas történelmi jelentőséggel bír.
A proto-itáliaiból fejlődött ki az ólatin nyelv i.e. 750 és 100 között, végül a
klasszikus latinná vált, amelyet a késő Római Köztársaságban és a korai Római Birodalomban használtak i.e. 100 és i.sz. 450 között.
Az i.sz. hatodik és kilencedik századra a nyelv a modern román vagy újlatin nyelvekké fejlődött, mint például az olasz, a spanyol, a portugál és a
francia.
Bár a latint ma már nem beszélik első nyelvként, sikerült elkerülnie, hogy halott nyelv legyen, köszönhetően az ősi szövegek iránti élénk
érdeklődésnek, és a latin európai kultúrára gyakorolt messzemenő hatásának, beleértve Carl von Linné latin használatát az élőlények elnevezésére, amelyet névadási rendszerként alkalmaznak a tudományban.
Az euskera vagy baszk Nyugat-Európa legrégebbi élő nyelve. Körülbelül 700 000 ember beszéli még mindig Baszkföldön, egy autonóm
közösségben, amely a Pireneusok hegységében található Franciaország és Spanyolország határai között.
A pontos kora rejtély, mivel nincs rokonságban egyetlen más létező nyelvvel sem.
Ez azonban lenyűgöző nyelvvé teszi a nyelvészek számára, mivel
egyike azon kevés európai nyelveknek, amelyek fennmaradtak, mielőtt elárasztották volna a kontinenst az indoeurópai nyelvek.
Forrás: ÚjVilágtudat