Egy orvos szakértő választ adott a sokakat foglalkoztató kérdésekre: pontosan mi is történhetett Suhajda Szilárddal a magasban, mit élhetett át a szervezete a végzetes magasságban.
Dr. Kulja András, vagy ahogy a TikTokon ismert, András doktor egy videóban válaszolta meg a Suhajda Szilárd tragédiájával kapcsolatos gyakori kérdéseket.
Elárulta, pontosan mit is jelent az agyödéma, amit hegymászók kapcsán emlegetnek, és hogy miként reagál az emberi szervezet a magasságra.
„Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez.
Ahogy egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigén mennyisége”
– kezdi az alapokkal a TikTok-videóban az orvos.
A szakértő nyilatkozata szerint már 2000 méter magasságban jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei.
Fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak ilyenkor a hegymászók, ami azért következik be, mert a csökkent oxigénszintet próbálja kompenzálni a szervezetünk.
„Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is.
Az értágulat következménye pedig az, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága.
Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz.”
@andras.doktor Replying to @ddorci25 A magaslati betegség kialakulása és élettana #orvos #edukáció #egészség #hegymászás #magaslatibetegség #andrasdoktor ♬ original sound – Dr. Kulja András
Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá
– részletezte az orvos, majd hozzátette,
hogy abban az esetben, ha a hegymászó 2000 méter körül marad, bizonyos szinten a szervezete még képes alkalmazkodni a körülményekhez, azonban ha továbbmegy, a tünetek fokozódnak.
„Körülbelül 7000–9000 méter az a szint, amit halálzónaként szoktak emlegetni.
Itt a levegő sűrűsége egyharmada a tengerszintinek.
Ebben a magasságban az a nagyon nehéz, hogy ha csak az ember egy helyben áll, akkor is energiát veszít.
Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg a hegymászó:
Azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengerben az éjszaka közepén próbálna meg pihenni – nem tudunk, mert küzdenünk kell a fentmaradáshoz.
Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban.”
A TikTok orvosa kiemelte, hogy ha sokáig van ebben a magasságban a hegymászó, akkor az alacsonyabb magasságban bekövetkező folyamatok felerősödnek, vagyis még jobban kitágulnak az erek, még több víz lép ki az erek falán, ezek által agyödéma alakul ki.
Ez azt jelenti, hogy hallucinációk, tévképzetek léphetnek fel.
„Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély”
– osztotta meg gondolatait a szakértő, majd így zárta magyarázatát:
Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni.
Valószínűleg ez történt Szilárddal is.