Az előző emberiség bizonyítva?!
Döbbenetes régészeti leletek kerültek elő, amik több érdekes kérdést is felvetnek a múltunkkal és jelenünkkel kapcsolatban.
Egy úttörő felfedezés során először mutattak ki mikroműanyagokat ősi talajmintákban.
Ez a felfedezés potenciálisan átalakíthatja a régészeti kincsek megőrzésének módját.
A Yorki Egyetem kutatói mikroműanyagokat találtak az i.sz. első vagy második századból származó talajmintákban, amelyek több mint 7 méter
mély rétegekből származnak.
A Science of the Total Environment folyóiratban megjelent tanulmány 16 különböző mikroműanyag-polimer típust azonosított a korabeli és
archivált talajmintákban, nyilatkozta az Egyesült Királyságban működő egyetem.
A mikroműanyagok apró, öt milliméternél kisebb műanyagdarabok, amelyek a nagyobb műanyagok kémiai lebomlásával vagy fizikai kopásával
kisebb darabokra bomlanak.
Az előző emberiség bizonyítéka?
Természetesen a felfedezés kapcsán azonnal küönféle vad elméletek is felmerültek.
Ezek közül az egyik legérdekesebb szerint ezek a mikroműanyag részecskék egyértelmű bizonyítékai annak, hogy létezhetett egy másik, fejlett emberi civilizáció is a Föld történetében.
Egy olyan civilizáció, mely eljuthatott arra a fejlettségi fokra, hogy már műanyagokat gyártson magának – a modern homo sapiens sapienshez hasonlóan.
Az előző emberiség teória hívei szerint a jelenleg a Földön élő emberiség már a hatodik emberi faj ami kialakult, mert eddig mindig elbukott, megsemmisült a fajunk egy adott evolúciós ponton.
Van azonba más magyarázat is a jelenségre.
Ami talán még aggasztóbb, vagy durvább mint az előző emberiség.
Más tudományos magyarázatok
Lényegében ez az elmélet a legvalószínűbb, és ez úgy hangzik, hogy a mikroműanyagok egyszerűen lejutottak valamilyen módon a legmélyebb, korábban érintetlennek gondolt rétegekbe is, ami számos kérdést vet fel.
“Ismerjük az óceánokban és folyókban található műanyagokat. De itt látjuk történelmi örökségünket, amely mérgező elemeket tartalmaz. Hogy
ez a szennyeződés milyen mértékben veszélyezteti ezeknek a lerakódásoknak a bizonyító erejét és nemzeti jelentőségét, azt a következőkben megpróbáljuk kideríteni,”
– tette hozzá.
David Jennings, a York Archaeology régészeti szervezet vezérigazgatója elmagyarázta a mikroműanyag-szennyeződés lehetséges
következményeit a szerves maradványokra, például a yorki Coppergate-ben találtakra.
“A mikroműanyagok jelenléte megváltoztathatja és meg is fogja változtatni a talaj kémiáját, potenciálisan olyan elemeket vezetve be, amelyek a
szerves maradványok bomlását okozzák.
Ebben az esetben a régészeti leletek helyszíni megőrzése már nem biztos, hogy helyénvaló.”