Végig egy totális hazugságban éltünk az emberiség múltjával kapcsolatban?
A piramisok valódi eredete mindenki sokkolhat!
Az általánosan elfogadott nézet szerint az egyiptomi nagy piramist Hufu fáraó építette körülbelül 4500 évvel ezelőtt.
A piramisok nemcsak az uralkodók tekintélyének és mindenhatóságának látható jelképei voltak életükben, hanem haláluk után műemlékekké váltak.
Azonban még ha a piramisok funkcióját a modern tudomány többé-kevésbé meg is érti, keletkezésük pontos korszaka ismeretlen -számol be róla az ÚjVilágtudat.
John Anthony West mérnök és tudományos író nem sokkal ezelőtt megdöbbentő kijelentést tett.
Véleménye szerint a Gízai-fennsík egyik legfigyelemreméltóbb műemléke jóval régebbi, mint gondolnánk, és nem az ókori egyiptomiak építhették.
A tény az, hogy West barázdákat tárt fel a szfinx hátsó részén, melyek vízfolyásokból erednek, jelezve, hogy Egyiptomban korábban trópusi éghajlat uralkodott.
Pedig úgy gondolják, hogy itt már évezredek óta sivatag volt. Ennek eredményeként West szerint a szfinx több mint 7000 éves.
Korábban azt hitték, hogy a nagy szfinxet Hafré fáraó parancsára építették, aki a Gízai-fennsík második legnagyobb piramisához is kapcsolódik. Miután azonban víznyomokat fedeztek fel a szfinxen, elkezdték keresni őket a piramisokon. Természetesen azokon is megtalálták.
A kutatók egy két méter magas lyukat fedeztek fel a Kheopsz-piramis belsejében, amelyet teljes egészében kagylók borítottak. Kétséges, hogy az építők hibás téglát használtak volna az alapozáshoz.
A kagylók csak egy dolgot jelezhetnek, hogy a piramis alapja elmerült. Ha ez így van, akkor legalább 9000-10000 éves.
A gleccserek körülbelül 10000 évvel ezelőtt kezdtek olvadni a hőmérséklet emelkedése következtében, aminek eredményeképpen a Világóceán szintje 70 méterrel emelkedett.
A Kheopsz-piramis alapját ezt követően hosszú ideig ellepte a víz. Az egyiptomi civilizáció körülbelül 6 ezer évvel ezelőtt kezdődött. A szfinx és a piramisok viszont már évezredekkel korábban ott álltak a Gízai-fennsíkon. Ha nem az egyiptomiak, akkor kik építették őket?
Évekkel ezelőtt egy barlangot fedeztek fel Ecuadorban, amely egyszerűen tele volt lenyűgöző tárgyakkal.
Az egyik egy kőpiramis volt, amelybe egy szem volt vésve. A piramis 27 cm magas és 13 lépcsőből áll. A tudósokat megdöbbentette ez az ereklye.
Az igazság az, hogy vannak piramisok a nyugati féltekén, mint például a jól ismert Nap-piramis Mexikóban. Ez és más amerikai piramisok azonban nem azonosak az egyiptomi piramisokkal.
Változatos szerkezetűek és lejtésűek. Mindegyik lépcsős, de az Ecuadorban felfedezett sima élekkel, meredekebb dőlésszögekkel rendelkezik, egy egyiptomi piramishoz hasonlít.
Az is megdöbbentő, hogy egy szem van a piramis tetején.
A szem képe nem volt kiemelkedő szimbólum sem az ősi maják, sem az aztékok számára.
Egy másik szempont, amelyet figyelembe kell venni Egyiptomban, az Hórusz szeme, az egyiptomi mágia legerősebb szimbóluma, amely szembeszáll a gonosz hatalmakkal.
A probléma az, hogy az egyiptomi nagy piramis tetejére egy szintén piramis alakú, piramidionként ismert kis követ állítottak fel.
A piramis lábánál azonban a szakértők még titokzatosabb és lenyűgözőbb képeket fedeztek fel – öt fehér pontot, amelyek az Orion csillagképhez kapcsolódnak.
Ez a csillagkép hagyományosan referenciapontként szolgált a tengerészek számára az északi féltekén, de Ecuador a déli féltekén található, ahol a déli félteke csillagképei uralkodnak.
A piramis alján lévő öt fehér ponton kívül olyan ősi írások is voltak, amelyek fordítása “Jön a Teremtő Fia”.
Úgy tűnik, hogy a piramisokat egy olyan kultúra emelte, amelyről semmit sem tudunk. És ez a civilizáció olyan erős volt, hogy az egész földkerekségre hatással volt.
Talán ereklyéinek, maguknak a piramisoknak a tanulmányozása rávilágíthat erre a rejtélyes precizitásra.
Honnan tudhatnánk meg többet erről a titokzatos civilizációról?
A piramisokat eddig többnyire kívülről kutatták, de belső felépítésük továbbra is rejtély.
Forrás: ÚjVilágtudat