Az egyik nyugat-magyarországi község katolikus plébániatemplomában becses ereklyét őriznek: Jézus keresztfájának egy darabját. Az ereklyét a 18. században Mária Terézia királynő ajándékozta a templomnak.
Flavia Iulia Helena, vagy ismertebb nevén Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja a 4. század elején, 326-ban a Szentföldre utazott, hogy felkutassa Jézus Krisztus még fellelhető emlékeit és relikviáit.
A hagyomány szerint élt Jeruzsálemben egy maroknyi zsidó közösség, akik tudták, hogy hol található a kereszt, és ez a titkos információ apáról fiúra szállt köztük az évszázadok alatt.
Amikor a császárné megérkezett Jeruzsálembe, egyikük, egy Júdás nevű késztetést érzett arra, hogy elmondja Helenának, hol van eltemetve a kereszt.
Socrates Scholasticus 4. századi történetíró beszámolója szerint a császárné a Golgotán végzett ásatások során meg is találta Jézus, és a két lator keresztjének maradványait, a keresztre feszítés néhány más tárgyi emlékével együtt.
A Szent Kereszt kiválasztására Jeruzsálem püspökének javaslatára akként került sor, hogy egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő hívő nőt vittek a maradványok elé, és amelynek az érintésétől meggyógyult, az bizonyult Krisztus keresztfájának.
Templomoknak és fejedelemnek is jutott egy-egy darab az ereklyéből
A Szent Kereszt egy darabja Jeruzsálemben maradt, egyet Konstantinápolyba küldtek, és egyet Helena magával vitt Rómába…
Utóbbi maradványait napjainkban a római Jeruzsálemi Szent Kereszt Bazilikában (Santa Croce in Gerusalemme Basilica) őrzik.
A Szent Kereszten kívül Helena más becses Jézushoz kapcsolódó ereklyéket, többek között a betlehemi jászol egy darabját is Rómába vitte.
Azt a fatáblát, amelyre felvésték az I.N.R.I feliratot (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum, azaz Názáreti Jézus, a zsidók királya), és amit Jézus feje fölé szegeztek a keresztfára, szintén e bazilikában őrzik.
A későbbi évszázadok során a szent relikviából pápai engedéllyel kisebb darabokat más templomoknak, illetve fejedelmeknek is adományoztak ereklyeként.
Mária Terézia Nyúl községnek ajándékozza a Szent kereszt egy darabját
A Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Nyúl község katolikus templomát a hagyomány szerint Mária Terézia királynő építtette.
Ezek szerint amikor 1760-ban Pannonhalmára tartva felborult Mária Terézia hintója, de ő épségben megúszta a balesetet, hálából elhatározta, hogy a hintójából megpillantott, és akkoriban leégett nyúli templom helyett újat épít a községnek, saját költségén.
A pannonhalmi levéltár adatai szerint azonban Mária Terézia jóval később, csak 1775 júliusában járt Pannonhalmán, amikorra az új templom már elkészült.
Hogy segítette-e a királynő annak építését, arról nincs hiteles adat.
Ami tény, hogy a templom 1769 és 1776 között épült, a híres késő-barokk mester, Fellner Jakab, az Eszterházy család építészének tervei szerint.
A templom felszentelésére 1777-ben Mária Terézia Kornberger Mátyás püspököt, a császári és királyi udvar plébánosát küldte el Bécsből a templom felszentelésére, aki magával vitte a Habsburg uralkodó ajándékait is: egy XIII. Kelemen pápától 1763-ban kapott ereklyetartót, benne Krisztus keresztjének darabkájával, valamint egy 1750-ben készült aranyozott barokk kelyhet.