A Codex Atlanticus tartalmazza Leonardo da Vinci legismertebb feljegyzéseit és rajzait – ezért is volt aggasztó, hogy a kódex 210 oldalán elkezdtek fekete foltszerűségek megjelenni.
Így vész oda az ősi rejtett tudás?
A tudósok versenyt futnak az idővel.
Leonardo da Vinci Codex Atlanticusa (Atlanti Kódex) az olasz polihisztor munkáinak terjedelmes, 12 kötetes gyűjteménye, a számszeríjakkal, ejtőernyőkkel, vízikerekekkel, folklórral és mindenféle egyéb témával foglalkozó részekkel.
A kódexet a 16. század végén gyűjtötte egybe Pompeo Leoni szobrász, aki a készítés során feldarabolta Leonardo jegyzetfüzeteit, és ezeket fűzte egybe.
Igen ám, de a Kódex lapjainak egyikén fekete foltok kezdtek el megjelenni és terjedni.
Mindez ráadásul úgy történt, hogy a kódexet természetesen szigorúan ellenőrzött és biztonságos mikroklimatikus környezetben tárolják a milánói Biblioteca Ambrosianában.
Felmerült az aggodalom, hogy a Leonardo által feljegyzett ősi és rejtett tudás örökre rejtve marad, mert egyfajta “önmegsemmisítés” jelei lehetnek a fekete pacák.
Korábbi vizsgálatok kizárták, hogy a foltok mikrobiológiai állapotromlásból származnának.
Most azonban a Milánói Műszaki Egyetem (POLIMI) tudósai úgy gondolják, hogy végre megfejtették a különös esetet.
Szerintük ezek a a lerakódások a grottaferratai apátságban 1962 és 1972 között történt restaurálás eredményeként keletkeztek – ekkor választották el egymástól a kódex lapjait a passepartout lapokkal, amik egyikén megjelentek a pacák.
A kedélyek így egyelőre lenyugodtak.
Nem valószínű, hogy Leonardo feljegyzései csak úgy megsemmisítenék önmagukat, bármennyire is úgy látszott.