A náci német katonák szétszedték a második világháború alatt, és állítólag Königsberg városába vitték, mielőtt eltűnt volna, sorsa azóta ismeretlen volt, egészen eddig…
A Borostyánszoba a 18. századi Poroszországban épült, pompás, ékszerekkel teli helyiség volt, amelyet az oroszországi Szentpétervár melletti Katalin-palotában helyeztek el.
A náci német katonák szétszedték a második világháború alatt, és állítólag Königsberg városába vitték, mielőtt eltűnt volna, sorsa azóta ismeretlen.
Egy csoport lengyel amatőr búvár azonban tavaly megtalálta a Karlsruhe roncsait, egy német hajót, amelyet 1945-ben elsüllyesztett a Királyi Haditengerészet, mintegy 70 kilométerre a lengyel tengerparti Ustka városától.
A búvároknak jó okuk van azt gyanítani, hogy a Karlsruhéban lehet az elveszett kincs. Utolsó útján a hajó 360 tonna áruval indult el Königsbergből, és két aknavető hajó védte, ami arra utal, hogy nagy, értékes rakomány volt a fedélzetén.
Tomek Stachura, az expedíció vezetője korábban elmondta: “Königsbergben látták utoljára a Borostyánszobát. Ha a németek át akarták vinni a Borostyánszobát a Balti-tengeren, akkor a Karlsruhe gőzös volt az utolsó esélyük.”
-számol be róla az ÚjVilágtudat.
A búvárok először fényképezőgépes merülőrobotokat használtak a felszín alatt 88 méteres mélységben található roncs feltárására, és számos lezárt dobozt fedeztek fel a hajón.
A Baltictech búvárcsoport tagjai most kezdik átkutatni a hajóroncsot, felnyitják a konténereket, és feltárják a helyszínen az elveszett zsákmányt.
A búvárok naponta 12 merülést hajtanak végre, és háromfős csapatokban a hajó közepén lévő nyitott aknán keresztül lépnek be a roncsba.
Ezután fél órájuk lesz megvizsgálni a dobozokat, mielőtt fel kell jönniük.
Tomek Stachura, az expedíció vezetője szerint “egy-két százalék esély van arra, hogy a szoba tényleg abban a számos lezárt dobozban van, amelyet a legutóbbi merülés során láttunk a robotokkal”.
Piotr Michalik történész elmondta: “A hajó erősen meg volt rakodva 360 tonnával, és két aknavető védte, így értékes rakomány lehetett a fedélzetén.”
Stachura elmondta, hogy a roncs kezdeti megfigyelései során több “nem katonai ládát” fedeztek fel, valamint “képkeretek és rothadó vásznak” maradványait.
Hozzátette, hogy több láda fogantyúja arra utal, hogy múzeumokból származhatnak.
A háború vége felé, amikor Hitlert vereség fenyegette, a 60 méter hosszús Karlsruhét arra használták, hogy evakuálják a németeket az úgynevezett Hannibal hadművelet során az akkori kelet-poroszországi Königsberg városából.
Stachura azt mondta: “Koenigsbergben látták utoljára a Borostyánszobát. Onnan a Karlsruhe nagy rakománnyal távozott utolsó útjára.”
A Borostyánszobát az orosz Katalin-palotában, Szentpétervár közelében szerelték össze, és három évszázadig ott állt, de a német csapatok szétszedték a Szovjetunió szerencsétlen inváziója során.
1941-ben a Borostyánszoba tartalmát Königsbergben – ma Kalinyingrád néven ismert orosz városban – tárolták, majd eltűnt, amikor Hitler rezsimje 1945-ben romba dőlt.
A roncsot tavaly szeptemberben találták meg 88 méter mélyen a Balti-tenger felszíne alatt a Baltictech búvárai.
Stachura akkor azt mondta: “Gyakorlatilag ép. Tárolóiban katonai járműveket, porcelánt és sok ládát fedeztünk fel, amelyek tartalma még ismeretlen.”
A búvárok most dokumentálják és leltárt készítenek arról, amit felfedeztek.
Ha bármi érdekeset találnak, a lengyel hatóságok engedélyezik az állami merülést, hogy megkezdjék a ládák felszínre hozását.
Stachura hozzátette, hogy mivel a hajón meghalt emberek német állampolgárok, Németország tengeri sírnak nyilváníthatja a helyszínt, ami jogellenessé tenné annak megzavarását.
Forrás: ÚjVilágtudat