Bukarest leállíttatta a DNS vizsgálatot. Az román kulturális miniszter leállíttatta a moldvai Basarab fejedelmi család származását célzó kutatásokat.
A bukaresti régészeti intézet kutatócsoportja DNS-vizsgálatot végzett Vlaicu Vodă maradványain, a cél az volt, hogy tisztázzák a román vajdák eredetét, amely azonban nem igazolta Ceausescu történelemkönyveiben írt fikciókat.
A Székely Hírmondó megkérdezte az ügyben Kádár Gyula történészt, a Történelmi Magazin folyóirat főszerkesztőjét.
– Ki volt I. Vladislav, románosított néven Vlaicu vajda?
– Vlaicu a 14. század második felében Havaselve vajdája volt. Sírja Curtea de Argeşen található. Mielőtt bővebben beszélnénk róla, meg kell jegyezni, hogy erős túlzás, amikor a román vajdák sírjai feltárásának során ezerötszáz–kétezer évet emlegetnek.
Az első román vajdákról csak a 13. századtól beszélhetünk, tehát legfeljebb 800 éves történelmi múltat lehet igazolni. Talán Vlaicu sírja az egyik legkorábbi, de ez is mindössze 635 évre tekint vissza, ami pedig háromszor kevesebb, mint a kétezer év.
A Vlaicu vajda maradványait tartalmazó sírt idén június 28-án, a Román Tudományos Akadémia jóváhagyásával tárták fel. I. Basarab Vladislav 1325–1377 között élt, 1364-től uralkodott.
Édesanyja magyar származású, a magyar királyok távoli rokona, Dobokay Klára volt. Némely román történetíró Doamna Mariát emleget. Vladislav, románosan Vlaicu édesapja Nicolae Alexandru, a vajdaságot alapító Basarab fia volt. A Basarabok kun–tatár származása nyilvánvaló, családfájuk visszavezethető egészen Dzsingisz kánig.
Rásonyi László turkológus professzor szerint a Basarab szó jelentése „leigázó apa”, a török „bas” leigázni, lenyomni jelentéssel bír. A Havaselvét megalapító vajda az Aranyhorda hercege, Batu kán ükunokája, Dzsingisz kán hetedízigleni leszármazottja volt.
Miért baj az, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Vlaicu vajda kun származású volt?
Számukra jobb az igazolatlan mítosz, azaz a dák–római származtatás, az imaginárius őstörténet, mert azzal igazolni lehet a több ezer éves ősiséget Erdélyben és a mai Románia egész területén.
Míg a kun származású vajdák létezésének elismerése azt mutatná, hogy a vlachokat, a románok elődeit, a hajdani Kunország területén a kun vezetőréteg szervezte államba.
El kellene ismerni, hogy a román etnogenézis része a kun is. Ez baja Bukarestnek, mert még mindig fontosabb a „tiszta”, de fiktív dák–római származás tézise, mint elfogadni, hogy a román államiság kezdete a kunokhoz kötődik, tehát csak a 13–14. századig vezethető vissza.
Nos, ezért kellett leállítani a DNS-vizsgálatokat is.
– Mikor jön el az idő, amikor nyíltan, tudományos megközelítésben lehet majd beszélni a románok korai történelméről?
Nyíltan és őszintén csak akkor fognak beszélni erről, amikor már a székely tömbmagyarságot is felszámolták, úgy, ahogy Erdély magyar régióival és városaival tették.
Akkor talán elmondják, milyen kár, hogy a szorgalmas német és magyar lakosság kis lélekszámban él Erdélyben, mert e régió kulturálisan és gazdaságilag is gazdagabb lenne.
Ha megvalósul a magyartalanítás, akkor már nem kell tartani Erdély elvesztésétől, akkor már nem lesz szükség a történelem meghamisítására sem.
(Lévai Barna, tortenelemportal.hu, Székely Hírmondó, Kuruc.info, Civilkorzo.ro nyomán Szent Korona Rádió) Related Links
Magyarok alapította dák múzeum?!