Veszélyben lehet az egész kontinens?
Soha nem látott időjárási anomáliák, hőhullámok és szupercellák pusztítanak.
Az év első komolyabb hőhulláma pénteken éri el csúcspontját a nyugat-európai államokban.
Az év eddigi legforróbb napja lesz a pénteki Nyugat-Európában. Anglia déli részén 33-35 fokig, a Benelux államokban 37-38 fokig, az Ibériai-félszigeten és Franciaországban pedig akár 40 fok felett is tetőzhet a délutáni meleg.
A forróságot a tartós déli áramlás szállítja a térségbe, mely egy ún. omega-blocking helyzet eredménye:
Ilyen esetben egy anticiklon épül fel a magasabb földrajzi szélességeken, amelynek nyugati oldalán egy tőle délnyugatra kialakult ciklon előoldali áramlása szállítja észak felé a melegebb levegőt.
Helyenként 15-16 fokkal is meghaladhatja a hőmérséklet az ilyenkor megszokott értékeket:
A legmagasabb hőmérsékleteket várhatóan Közép-Franciaországban mérhetik majd.
Itt a különböző előrejelzési modellek szerint a csúcshőmérséklet többfelé 40 fok fölé emelkedhet. Egyes regionális modellek
42 fokos maximum-hőmérsékletet várnak.
Az elmúlt években még ennél is magasabbat is mértek, egészen pontosan 46 Celsius fokot.
Akkor Franciaországban ki is adták az úgynevezett Vörös Kódot az extrém hőség és egészségre ártalmas időjárás miatt.
A statisztikák összevetése tette a napokban azt is nyilvánvalóvá, hogy az utóbbi pár évben valami robbanásszerűen beindult, mert az utóbbi 4-5 év szinte leugrik a grafikonokról, már ami a hőséget és a hőhullámok gyakoriságát illeti.
A világunk egyértelműen egy klímakatasztrófa felé sodródik – állítják a tudósok.
Eközben más térségekben hihetetlenül változékony az időjárás, szintén nem normális módon.
Arról van ugyanis szó, hogy jégverések, mini tornádók söpörnek végig főleg Kelet-Európában.
Az utóbbi néhány évben Magyarország területén és a szomszédos országokban is egyre gyakrabban észleltek ilyen jelenségeket.
Nem beszélve a 2020 tavasza és kora nyár óta tapasztalt hirtelen, extrém mennyiségben lezúduló csapadékról…