Egyik este 19 óra körül két iskolás fiú, Masato Kawano és Katsuhiro Yamahata éppen görkorcsolyázott a Hinode lakótelepen Kófuban, Japánban. Hirtelen észrevettek egy pár csillogó narancssárga UFO-t, ahogy az égen repülnek.
A fiúk el voltak ragadtatva, és ámulattal bámulták, ahogy a két tárgy közül a nagyobbik különvált a másiktól, és az Otago-hegy felé repült. A kisebbik pedig lassan leereszkedett a földre, és egy szőlőskertben landolt. A fiúk később elmondták, hogy a furcsa idegen tárgy bizarr recsegő vagy ketyegő hangot bocsátott ki
-írja az ÚjVilágtudat.
Az izgatott fiatalok azonnal levették a korcsolyát és berohantak a szőlőbe, hogy jobban szemügyre vegyék ezt a földre ereszkedett tárgyat. Amikor közeledtek rájöttek, hogy amit narancssárgának hittek, az valójában egy kupolás, ezüstös korong. Körülbelül 2 méter magas és 4,5 méter átmérőjű volt.
A repülő csészealj “három golyó alakú lábon” ült, és “furcsa karakterek” voltak a hajótest fémes felületén a két gyerek leírása szerint.
Miközben Kawano és Yamahata megvizsgálta a hajót, igencsak megijedtek. Kinyílt rajta egy ajtó, és egy létra nyúlt le a földre azonnal. A fiúk elképedve látták, amint az agyaras humanoidok kiszállnak a hajóból. A fiúk abban a pillanatban észrevettek egy másik kisebb, de hasonló kinézetű humanoidot, aki bent maradt a vezérlőben.
Beszámolóik szerint az első lény hosszú karú volt, majdnem 1,2 méter magas, aki “izzó” vagy fényvisszaverő ezüst egyenruhába volt öltözve.
Az idegen lény bőre sötétbarna volt, és olyan sűrű ráncok borították, hogy elfedték az észrevehető vonásokat, de ami a legszokatlanabb volt rajtuk, azok a tíz centi hosszú fémes “agyarak”.
A különös agyarú humanoidok szinte észre sem vették az őket bámuló két fiút.
Az egyik hirtelen odafordult, és egyik kezét Yamahata vállára tette, kétszer megveregette és mormolt valamit. A fiúknak úgy hangzott, mintha egy magnó visszafele szólna.
Aztán a következő pillanatban Yamahata bénultan rogyott le a földre.
Barátja szerint a félelemtől, a korábbi elrablási események azonban azt mutatják, hogy az emberek elméjét szinte kikapcsolják a földönkívüli látogatók. Valószínűleg azért teszik ezt, mert meg akarják akadályozni önmaguk és mások sérülését.
Amint Yamahata a földre rogyott, Kawano a vállára vette barátját. Kawano a lehető leggyorsabban elrángatta őt ezektől az agyaras humanoidoktól. A bátorsága ebben a helyzetben igazán dicséretes volt.
Hazatérve a két megbabonázott fiú elmesélte a történetet az édesanyjának. A kíváncsi és megdöbbent szülők elmentek velük vissza a Hinode lakótelepre, ahol óriási megdöbbenésükre ők is látták a narancssárga fényt lüktetni a szőlőben.
Ez a furcsa fény öt percig tartott. Még mielőtt a fiúk meggyőzhették volna anyjukat, hogy vizsgálják meg közelebbről a furcsa járművet, az UFO erős fénykitörést produkált, ezért kénytelenek voltak elfordítani a tekintetüket.
Fontos megjegyezni, hogy csak Yamahata és Kawano látta az agyaras humanoidokat.
Osztálytársuk, a 8 éves Ichiro Minegishi szintén arról számolt be, hogy látott egy csillogó tárgyat. Azt állította, hogy látta a a Hinode lakótelep körül repülni, a Kófut elkerülő út közelében.
Kawano és Yamahata az iskolában is elmondta az idegen lényekkel való bizarr találkozás részleteit, ahol a tanárok izgatottan várták az elbeszélésüket.
A történet hamarosan bejárta az egész iskolát és az oktatási hatóság is tudomást szerzett róla, ahol úgy döntöttek, hogy maguk is megvizsgálják a területet. Az iskola tisztviselői az összes rendelkezésre álló felszereléssel együtt a helyszín körül gyűltek össze.
A nyomozócsoport “leszállási nyomoknak” nevezett mintázatot talált a talajban két eltört oszlop közelében, ahol az UFO landolt. Ezen kívül különféle lyukak voltak a földben, melyek 50-60 centiméter mélyek voltak, a közepükben porszerű hamu volt.
Egy középiskolai tanár talajmintákat vett vizsgálat céljából. A vizsgálat során természetellenesen magas sugárzási szintet talált. Ezenkívül más professzorok és kutatók megerősítették megállapításait.
Megállapították, hogy a sugárzás egy idegen tárgyból származik, amely érintkezésbe került a talajjal. Az első professzor, aki a vizsgáltot végezte, a radiológia szakértője, Susumu Maeda volt.
Az eseményeket követően alapos vizsgálatnak vetették alá a fiúkat, szüleiket és az iskola igazgatóját.
Masaru Mori ufókutató azt állította, hogy történetük mindvégig következetes maradt.
2001-ben részt vettek egy műsorban, ahol mindkettejüket hipnotizálták. A hipnózis alatt ugyanazt a története mondták el, mint korábban.
Az eset közel ötven éve történt, de ők továbbra is ragaszkodnak a történetükhöz, hogy pontosan azt látták, amit elmondtak.
Forrás: ÚjVilágtudat