Szenzációs felfedezést tettek a magyar piramisoknál.
A magyar piramisoknak is nevezett kunhalmok rejtélye már több évszázados.
Az okukról, keletkezésükről rengeteget tudunk, ugyanakkor még mindig vannak homályos részletek.
A régészek és szakemberek egy új kutatással azonban rávilágítottak arra, milyen hatalmas szerepük van ezeknek a kunhalmoknak, melyek tulajdonképpen időkapszulákként szolgálnak.
Ráadásul a kunhalmok oldalain olyan hőmérsékleti anomáliákat figyeltek meg, melyeket a gízai nagy piramisnál is.
Kiderült például, hogy:
A halmok két oldalán 13 fokos hőmérséklet-különbség is lehet egy adott napon belül, és egymástól több száz kilométerre honos fajok élnek itt együtt ebben a mikrovilágban.
Vagyis a halmok oldalain több egymástól eltérő világ tud megélni.
Emiatt a kunhalmokon fennmaradhatott egy része annak a vegetációnak, mely a honfoglaló őseinket is fogadta a Kárpát-medencében.
A megmaradt kunhalmok az utolsó eljegesedést követő időszakban megtelepedő, őshonos növényzet menedékévé váltak, élőhelyszigeteket alkotnak a mezőgazdasági és egyéb, ember által alakított területek tengerében.
A legnagyobb, ma ismert magyarországi kurgán, a Békésszentandrás közelében fekvő Gödény-halom 12 méter magas, átmérője mintegy 50 méter. Nem nagyobb, mint egy négyemeletes panelház, a többség pedig ennél is jóval kisebb.
A jelen vizsgálatba bevont, szántóföldekkel körülvett, nyolc, átlagos méretű magyar halmon összesen 141 növényfaj fordult elő, melyek közül 41 kifejezetten az eltűnőben lévő gyepi élőhelyekre jellemző.
Óriási jelentőségük van tehát, és ez megint csak azt mutatja, hogy a kunhalmok létrehozói milyen bravúrt vittek véghez.