Évtizedek óta egyre biztosabba létezése, de nem sikerült bizonyítani.
Most áttörést értek el, és valami olyasmire bukkantak a tudósok, ami mindenkit zavarba ejtett.
Az univerzumról alkotott, jelenleg legszélesebb körben elismert modell, az úgynevezett Lambda-CDM (Lambda Cold Dark Matter elmélet) semmit sem mond számunkra arról, hogy fizikailag mit jelent a sötét anyag és a sötét energia.
Csak a más, általunk megfigyelhető objektumokra gyakorolt gravitációs hatásaik miatt tudunk egyáltalán a létezésükről.
Éppen azért nevezik őket sötétnek, mert közvetlenül észlelhetetlenek, nem azért mert valóban valami sötét dolgok lennének.
Ez adhatja meg a végső választ a kozmosz létezésére, és a miértekre.
A világunk keletkezésére és működésére is.
Úgy tűnik, hogy most axionok nyomára bukkanhattak a tudósok, az eredmények legalábbis ezt mutatják.
Az axionok létét először a hetvenes végén vetették fel, mint a standard modellben jelentkező anomáliák lehetséges megoldását, és az anyag építőköveteiben meglévő szimmetria biztosítóját.
Ha az axionok léteznek, és tulajdonságaik megegyeznek az elméleti számítások által várttal, akkor elképzelhető, hogy ők a sötét anyag forrásai.
Márpedig axionok nyomaira bukkantak, méghozzá olyanokra, melyek a Nap felől érkeztek.
A negatív anyag létezését korábban kizárták, mert azt gondolták, hogy ezen anyag sűrűsége csökken az univerzum tágulásával, ami ellentétben áll azokkal a megfigyeléseinkkel, amik arra utalnak, hogy a sötét energia nem „hígul fel” az idő múlásával.
Egy korábbi kutatás azonban bevezet egy „kreációs tenzort”, ami megengedi, hogy folytonosan keletkezzenek negatív tömegek.
Albert Einstein pont 100 évvel ezelőtt tett először célzást a sötét univerzumra, amikor felfedezte az egyenleteiben használt „kozmológiai állandót”, amiről most már tudjuk, hogy a sötét energia szinonimája.
Ha megállja a helyét [a bejelentés], és itt a “ha” a nagy kérdés, akkor ez nagyobb dobás a fizika e területén, mint a gyorsulva táguló világegyetem felfedezése volt
-értékelte az eredményeket a Scientific Americannek Chanda Prescod-Weinstein, a New Hampshire-i Egyetem fizikusa.
Ezek az axionok az univerzum keletkezésének idejéből valóak lehetnek, és a világmindenségből hiányzó 85 százaléknyi anyag nagy részéért felelősnek tartott, úgynevezett hideg sötét anyaggal állnak összefüggésben.