Magyarországon is lehet tartani egy újabb járvány belobbanásától a jövőben – állítják, meggyőző bizonyítékokra és adatokra alapozva.
A magyar ökológusok és virológusok másféle kórokozók miatt aggódnak egy ideje, és a fenyegetettség nem múlik, még ha a világ most a koronavírusra is figyel.
A tavasz beköszöntével az aggodalom ismét aktuális, a téli álmából ébredő természet szúnyogok és kullancsok képében hozhat ránk további veszélyeket.
Ezek az ízeltlábúak más kórokozók vektorszervezetei (azaz hordozói/terjesztői) és az ismeretlen kórokozó megjelenését, vagy már meglévők okozta betegségek fellángolását Magyarországon sokkal inkább tőluk vártuk.
Mennyi az esélye vérszívók okozta járványok kitörésének Magyarországon? Melyek ezeknek a potenciális kórokozói?
Miben különbözik egy szúnyogok terjesztette kór a cseppfertőzéssel terjedőtől? Miben lehet más, hatékonyabb a védekezés?
A 24.hu kérdezte Dr. Garamszegi László Zsoltot, a téma szakértőjét.
Hazánkban a csípőszúnyogok 50 faja őshonos, az utóbbi években három új, inváziós faj érkezett:
Az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog immár stabil populációkat alkot, de a tigrisszúnyogot is több megyében észlelték.
Ezek mind brutális járványt robbanthtanának ki a jövőben.
Az egésznek az okra ráadásul a globális kílmaváltozás.
Magyarországon leginkább a nyugat-nílusi vírus okozta nyugat-nílusi láz belobbanásától lehet tartani, több éve már emberi megbetegedéseket is regisztrálnak nálunk.
A betegség lefutása 75 százalékban tünetmentes, kevesebb mint 25 százalékban influenzaszerű, lázas tünetek tapasztalhatók, 4–5 ezer esetre jut csak egy-egy agyvelő-, agyhártyagyulladás, ami halállal is végződhet.
Így nem tűnik veszélyesnek, de a betegség lefutását tekintve a koronavírus sem az.
Az esetszámok drasztikus emelkedése cseppet sem biztató:
Hazánkban az évi átlag 50 fertőzés alatt volt, aztán 2018-ban hirtelen 200 fölé ugrott, és már halálos áldozatok is vannak, védőoltás pedig nincs ellene
– emeli ki a szakember.
Hangsúlyozták azt is, hogy az európai népesség nem találkozott még velük, evolúciós versenyfutásban megedződött védettséggel nem rendelkezünk ellenük.
Vagyis az elkövetkező években komolyan megnő annak a lehetősége, hogy egy esetleges, egzotikus betegségek állta okozott járványok sűrűsége.
A felmelegedés miatt sajnos a szakember azt mondják, hogy a jövőben ehhez hozzá kell szoknunk, kvázi alkalmazkodunk kell a megváltozott helyzethez.
Forrás: 24.hu