A nép eredete a feje tetejére állíthatja a magyarságot is?
A székelyeket úgy tartjuk számon, mint azt a népcsoportot, amely Romániában mind a mai napig hűségesen őrzi a magyar nyelvet és a magyar nemzeti öntudatot.
A számukat legfeljebb már csak 1 millióra tehetjük, de ebbe a Magyarországon, illetve a világ más tájain élők is beletartoznak.
Érdekesség, hogy a 12. században még a Magyar Királyság nyugati gyepűi (határvidéke) mentén is éltek székelyek, ám ők asszimilálódtak, és mára csak a keletiek maradtak meg.
Hazájuk az Erdély keleti részén lévő Székelyföld, ami pedig a történelmüket illeti, szívesen tartják magukat Csaba királyfi és az ázsiai eredetű hunok utódainak.
Lényegében ezt erősítette meg a 13. századi Anonymus krónikája is, most azonban egy friss vizsgálat részben ennek a hiedelemnek a felülvizsgálatára kényszeríthet mindenkit.
Az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet kutatói Székelyudvarhely térségének populációját vették górcső alá, és némileg meglepő eredményre jutottak.
Most úgy néz ki, hogy a székelyekre túlnyomórészt kelet-közép-európai és délkelet-európai összetétel jellemző,
pedig a vizsgálat során gondosan ügyeltek arra, hogy olyanok vegyenek részt benne, akik több generációra visszamenőleg a Székelyudvarhely környékén fekvő falvakban éltek.
A kutatás szerint tehát a székely populáció túlnyomórészt helyi, a szomszédos népességekkel csak mérsékelten keveredtek.
Az elemzések ugyanakkor megerősítették egyes anyai vonalak feltételezett keleti eredetét.
Néhány esetben pedig ezek a népvándorlás kori és a magyar honfoglalás kori népességből származó ősi DNS-adatokkal is kapcsolatba hozhatók.
Forrás: Promotions.hu