Magyarország jövője forog kockán…
Ma már nem az a választás tétje, hogy Magyarország „előre menjen, nem hátra”, hanem a béke vagy a háború
– erről Orbán Viktor miniszterelnök az Origo internetes portálon csütörtökön megjelent interjúban beszélt.
A miniszterelnök szerint ez egy furcsa választás, mert menetközben változott meg a választás tétje.
Ilyet még én sem láttam – tette hozzá.
A kampány kellős közepén azonban szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa
– fejtette ki a kormányfő.
Kitért arra is:
Minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom és az ereje nem kétséges, de a NATO erősebb. Zajlik a szomszédban egy háború, amelyben egy világhatalom vesz részt, de ha ez a világhatalom túl akarna lépni Ukrajna határain, akkor beleütközne a NATO falába, és az meg fog védeni bennünket
– hangsúlyozta.
Orbán Viktor a múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva azt mondta, a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással.
Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán-orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba.
A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie.
„A mi álláspontunk jelenleg a többségi vélemény, és ezért a NATO azt a döntést hozta, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert”
– közölte a kormányfő.
Ugyanakkor – tette hozzá –, ha a háború elhúzódik, és vannak erre utaló jelek, akkor ez a stratégiai dilemma újra és újra minden egyes NATO-csúcson előkerül.
Legközelebb a júniusi madridi csúcson találkoznak, és arra számít, hogy ha a háború addig nem ér véget, vagy nem lesz tartós tűzszünet, akkor ez a kérdés ismét előkerül.