Szerintük nem az a kérdés, hogy eltűnik-e a fajunk, hanem hogy mikor…
Az igazi kérdés talán nem is az, hogy eltűnik-e majd fajunk, hanem hogy mikor.
Az állatvilágban páratlan alkalmazkodóképességünk mindenesetre azt jelzi, hogy az emberiség kifejezetten ellenálló lehet a veszélyekkel szemben.
Az emberiség hosszú története során számos olyan fenyegetést élt át, amely más fajokat eltörölt a föld színéről.
Gondoljunk csak azokra a hatalmas állatokra, amelyek a pleisztocén idején éltek, és amelyekkel eleink is találkoztak, a megváltozott körülményekkel viszont nem tudtak megküzdeni
– ilyen faj többek között a jól ismert gyapjas mamut. Vajon egy nap az emberiségre is a bukás vár?
Nicholas R. Longrich, a Bathi Egyetem evolúciós biológusa és paleontológusa a The Conversationön járja körbe a problémát.
Ha rövidre akarjuk zárni a témát, a kérdésre a válasz egy meglehetősen magabiztos igen, a fosszilis rekord ugyanis arról árulkodik, hogy idővel minden élőlény eltűnik.
A világ valaha élt fajainak több mint 99,9 százaléka mára kipusztult. Míg bizonyos organizmusok hagytak hátra leszármazottakat, addig a fajok többségének vonala megszakadt. Longrich a fentiek alapján úgy látja, a valódi kérdés inkább az, hogy mikorra tűnhet el az ember.
Az embereket ősidők óta foglalkoztatja a kérdés, hogy a fajunk miként bukik majd el – gondoljunk csak a vallások világvégével kapcsolatos elképzeléseire.
Napjainkban a tudomány természetes és mesterséges tényezőkben egyaránt lát fenyegetést: a szélsőséges vulkáni aktivitás, egy esetleges becsapódás, egy új kórokozó megjelenése, a klímaváltozás, egy nukleáris háború vagy adott esetben az extrém naptevékenység egyaránt komoly veszélybe sodorhatja az emberiséget.
Ugyan vannak olyan gyengeségeink, amelyek bizonyos helyzetekben nehezítik a túlélést, Longrich szerint az ember meglehetősen ellenálló a kihalással szemben.
Mivel fajunk igen elterjedt és nagy egyedszámú, ráadásul kifejezetten ügyesen alkalmazkodik, feltételezhető, hogy jó ideig fennmaradunk még.
Az emlősök közül az ember a legelterjedtebb. Fajunk jelen van minden kontinensen, az óceánok elzárt szigetein, ráadásul a sivatagoktól a tundrán át az esőerdőkig nagyon különböző környezeteket hódított meg.
Az, hogy az emberek a Föld egy jelentős részén fellelhetőek, nagyban növeli az esélyeket az olyan súlyos katasztrófák esetén, mint amilyen egy aszteroida becsapódása.
Amennyiben az egyik élőhely egy ilyen csapás során mindenestül meg is semmisül, más területeken az emberek fennmaradhatnak. 7,8 milliárdos egyedszámunkkal ráadásul a leggyakoribb állatfajok közé tartozunk, ami tovább javíthatja túlélésünk valószínűségét.