A csillagászok megdöbbentő,új fenyegetésről beszélnek.
A Föld bolygón lévő életet fenyegető új veszélyt azonosítottak a csillagászok, amely a mélyűrből érkezhet, és az ember nem
tehet ellene semmit.
A Chandra X-ray Obszervatóriumot, valamint más távcsöveket a csillagászok annak a fázisnak a meghatározására használták, amikor a csillagok robbanása által generált röntgensugárzás ténylegesen befolyásolhatja az életet a 100 fényévnyire lévő bolygókon, beleértve a Földet is.
Egy új tanulmány szerint a felrobbant csillagok veszélyesebbé váltak a bolygókra, ahhoz képest, amit korábban magukban hordoztak.
A tudósok azonosították a robbanáshullámban rejlő veszélyt, amely a nagy mennyiségű röntgensugárzást kibocsátó csillagok felrobbanásából
ered, és a robbanás után hónapokkal vagy évekkel eléri a bolygókat, például a Földet, és valószínűleg évtizedekig tart.
“Az ilyen intenzív expozíció kihalási eseményt idézhet elő a bolygón,”
– áll a csillagászok sajtóközleményében.
“Ha egy közeli bolygót ilyen röntgensugárzás érné, a sugárzás súlyosan megváltoztatná a bolygó légköri kémiáját.
Egy Földhöz hasonló bolygó esetében ez a folyamat az ózon jelentős részét megszüntetheti, ami végső soron megvédi az életet a gazdacsillag veszélyes ultraibolya sugárzásától,”
– mondta Ian Brunton, az Illinoisi Egyetem munkatársa.
Brunton vezette azt a tanulmányt, amely az új fenyegetés észlelésével tetőzött, amely az emberek kihalásához vezethet a Földön.
Körülbelül 31 szupernóvát és azok utóhatásait figyelték meg a mélyűrben a csillagászok, és kiderült, hogy halálos sugárzási dózisok érik el a
körülbelül 160 fényévnyire található bolygókat.
A csapat a 1979C, SN 1987A, SN 2010jl és SN 1994I szupernóvát vette célba.
A kutatók megállapították, hogy a szupernóva robbanásából származó halálos röntgensugárzásnak és a bolygó gazdacsillagának ultraibolya
sugárzásának való több évnyi kitettség után hatalmas mennyiségű nitrogén-dioxid keletkezik, ami barna ködképződéshez vezet a légkörben.
“A Földet most semmiféle veszély nem fenyegeti egy ilyen esemény kapcsán, mert a röntgenveszélyes zónán belül nincsenek potenciális
szupernóvák.
Előfordulhat azonban, hogy az ilyen események szerepet játszottak a Föld múltjában,” – mondta Connor O’Mahoney társszerző.
Korábban egy kutatás arra a következtetésre jutott, hogy voltak már szupernóvák a Föld közelében, amelyek körülbelül 65 és 500 fényévnyire
voltak, de hatásuk még így is elérte bolygónkat.
“A szupernóvák röntgensugárzásával kapcsolatos további kutatások nemcsak a csillagok életciklusának megértéséhez értékesek, hanem olyan
területekre is kihatással vannak, mint az asztrobiológia, az őslény, valamint a föld- és bolygótudományok,”
– nyilatkozta Brian Fields, az Illinoisi
Egyetem társszerzője.