A modern társadalom által fogyasztott élelmiszerek valójában nem ételek… Egy (hazugságokkal) megetetett társadalom…
Mára már bizonyossá vált, hogy a különféle modenr élelmiszerek és gyorséttermi kaják az egészség ellen valók. Ezt számos kutatás bizonyította.
A gyümölcsöt nélkülöző és túl sok gyorséttermi ételt tartalmazó étrenden élő nőknek több időre van szükségük a teherbeeséshez egy ausztrál tanulmány szerint.
Ezen nők esetében valószerűtlen, hogy szándékuknak megfelelően egy éven belül teherbe essenek – állítja a Human Reproduction című szaklapban megjelent tanulmány.
A szervezetbe bevitt, megnövekedett glifozát mennyisége pedig kapcsolatba hozható egyes daganatok kialakulásával.
Ma már nem csak a gyorséttermi kajákba, de a szupermarketek polcain lévő termékek nagy részébe olyan adalékokat, mesterséges stabilizátorokat vagy vegyi anyagokat csempésznek, melyek korábban nem léteztek.
Így nagyságrendileg az élelmiszerkínálat közel 80%-a nem is létezhetett azelőtt, legalábbis nem ebben az összetételben és formában…
Ott vannak a GMO élelmiszerek, amikkel kapcsolatban azért minimum fenntartásaink kellenek, hogy legyenek, mert egérkísérletek során bebizonyították, hogy rákos tumorokat eredményez a szervezetben.
Vannak olyan mesterséges ízfokozók is a chipsekben, zacskós levesekben, de konzervekben is, melyek hamis éhségérzetet keltenek benned. Ez pedig előidézi az igen gyakori “túlevés” jelenségét, ami a társadalom drasztikus elhízásáért okolható világszerte.
Az akrilamidot és a furánt tartalmazó élelmiszerek, mint például a kenyér, a chips, vagy a kétszersültek, pirítósok bizonyítottan rákkelétők, az Egészségügyi Világszervezet – WHO – hivatalosan is rákkeltő anyagainak listáján szerepelnek.
Régebben nem votl ennyi betegségl, nem volt ennyi allergiás vagy épp cukorbeteg.
Ez nem véletlen. A rejtett cukropk és sók világában számos élelmiszerben több kockacukornyi mennyiség is el van rejtve anélkül, hogy észre lehetne venni az ízükön. Egyes külföldön forgalmazott sólet termékekben például 5-6 kockacukornyi mennyiség is található.
Az élelmiszerek színezésére használt mesterséges festékek közül egyesek (pl. E102-tartazin, E104-kinolinsárga, E110-narancssárga, E129-alluravörös AC) igencsak károsak az egészségre, főként ha tartósítószerrel (nátrium-benzoáttal) együtt alkalmazzák.
Gyermekeknél figyelem- és koncentrációzavart, hiperaktivitást, és egyéb viselkedészavart okozhatnak.
Egyes kémiai színezékek „csak” allergiát idézhetnek elő, viszont néhány rákkeltő lehet, mint például az E133-brillantkék, E127-eritrozin, E123-amarant, vagy az E129-alluravörös AC.
Az E250 számmal jelölt nátrium nitritet tartósítószerként alkalmazzák a különféle húskészítményekben. A nitrit a rákkeltő nitrozamin előanyaga, ugyanis különböző anyagokkal reakcióba lépve nitrozamin keletkezik belőle.
Ez a folyamat már a termék tárolása majd sütése, grillezése közben lejátszódik, de a feltételek az emésztés során az emberi gyomorban is adottak a nitrozamin képződéséhez.
Jól látható és érzékelhető tehát, hogy a modern élelmiszeripar “vívmányai” nagyrészt az egészség ellen valók. Egy beteges társadalom nő fel a káros anyagokat tartalmazó ételeken, miközben egyre kevesebb a biogazdálkodásból származó, “érintetlen” forrás.
Végső soron gondolj bele abba, hogy mennyi minden van ma, ami 100 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, és hogy ez mindig, feltétlenül jó és egészséges-e…